Ukrajnáról és Szíriáról tárgyal Putyin és Merkel

"Ki kell használnunk a lehetőséget, hogy a kapcsolatainkról tárgyaljunk és a legproblematikusabb olyan kérdésekről, mint Ukrajna és Szíria, és talán más régiókról is" - mondta az orosz elnök.

Angela Merkel, aki hivatalosan a júliusi hamburgi G20-csúcs előkészítésének keretében találkozott Vlagyimir Putyinnal, fontos csoportbeli partnernek nevezte Oroszországot.

A német kancellár kétévi kihagyás után látogatott el Oroszországba. Ez a második vizitje az ukrajnai orosz beavatkozást és a korábban szoros kapcsolatok emiatti megromlását követően. Putyin, amikor márciusban fogadta Sigmar Gabreil német külügyminiszter, kijelentette, hogy Moszkva és Berlin közös célja "a kapcsolatok teljes körű normalizálása".

Angela Merkel legutóbb a nácizmus ellen aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából kereste fel Moszkvát, de akkor a két ország közötti viszony nem került terítékre. Előtte kétoldalú találkozón 2013 júniusában, a szentpétervári G20-csúcs alkalmából pedig ugyanazon év szeptemberében járt utoljára Oroszországban.

A Kommerszant című orosz gazdasági napilap kedden arra hívta fel figyelmet, hogy Merkel Oroszország előtt Szaúd-Arábiában járt, és - elutasítva a nőkre vonatkozó öltözködési előírásokat - nem viselt fejkendőt.

"A világsajtó méltatta a gesztust, azt, hogy Merkel őrködik a szabadság felett. Most Oroszország van soron, ahol szintén nincs minden rendben a nyugati világ alapértékeivel kapcsolatban" - írta a lap, hozzátéve, hogy a német kancellár mint az elvekre adó politikus, természetesen engedhet majd a moszkvai tárgyalásokon, de nem a legfontosabb ügyekben.

A kommentár rámutatott, hogy amíg az Egyesült Államoknak nincs kiforrott álláspontja fontos világpolitikai kérdésekben, egyebek között Ukrajna ügyében, addig Moszkvának alapvetően Merkellel kell tárgyalnia, akit szeptemberben feltehetően újra fognak választani, és aki a Brexit után továbbra is az EU "nyilvánvaló vezetője".

A lap szerint a német vezetés arra következtésre jutott, hogy az orosz kormányra nem hat a furkósbot-politika, vagyis a szankciók bevezetése, ezért most fel akarja kínálni Moszkvának a "kalácsot", vagyis a korlátozó intézkedések eltörlését és a kapcsolatok normalizálását.

A Kommerszant ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy aktív szakaszába lépett az Oroszországból kiinduló Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítéséről szóló egyeztetés.

"Ha a csövet lefektetik, az megfosztja Kijevet fő adujától, a tranzitország-státustól. És erre Berlin azt fogja mondani szövetségesének: bocsánat, nekünk olcsó gázra van szükségünk, s ez fontosabb, mint az önök európai integrációja" - állt a cikkben.

Nyugati megfigyelők szerint a tárgyalásokat beárnyékolhatják azok az állítások, amelyek szerint a Kreml hackerek és dezinformálás segítségével befolyásolta a tavalyi amerikai és az idei francia választásokat. Németország választópolgárai szeptemberben járulnak majd az urnák elé.

A RIA Novosztyi a találkozót megelőzően megjelentetett kommentárjában ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen beavatkozásnak nem lenne értelme, hiszen a jelenlegi kancellár legesélyesebb kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz "ruszofóbiás" politikát képviselt az Európai Parlamentben.

A hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy Németországban csaknem 2 és fél millió oroszajkú választópolgár él, akiknek 60 százaléka hitelesebbnek tartja az orosz televízió tájékoztatását, mint a németet. A RIA úgy tudja, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű radikális jobboldali párt támogatóinak egyharmada orosz ajkú.

"Természetesen a szövetségi kancellár azt szeretné, hogy ezek az emberek rá szavazzanak. Ehhez pedig meg kell szerezni Putyin támogatását" - hangzott a kommentár.

A TASZSZ arról írt, hogy a német választások szempontjából nagy jelentőséggel bír a közel-keleti konfliktusok rendezése, egyrészt a menekülthullám megállítása, másrészt pedig a terrorveszély elhárítása szempontjából.

A két vezető legutóbb tavaly novemberben Berlinben, az ukrajnai rendezésről tárgyaló "normandiai csoport" csúcsértekezletén találkozott. A felek akkor megállapodtak a minszki megállapodások végrehajtásához vezető útiterv elfogadásában, ám azóta is képtelenek voltak egyetértésre jutni a prioritásokban.

Noha Moszkva nem részese az alkunak, Berlin a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását támasztja feltételként az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók visszavonásához. Az EU-n belül jelenleg vita folyik a Merkel által támogatott, nyáron lejáró gazdasági büntetőintézkedések meghosszabbításáról, amelyet a berlini kormánnyal szemben több német vállalat is ellenez.

Az RT állami televízió hírportálja által megszólaltatott németszakértő szerint Merkel számára fontos, hogy a választásokat megelőzően haladást érjen el a minszki megállapodások végrehajtásában.

"A kompromisszum ebben a kérdésben lehetővé teszi az Oroszországgal szembeni szankciórendszer enyhítését, amire számít a német üzleti világ" - jelentette ki Jekatyerina Tyimosenkova, az orosz akadémia európai intézete német kutatásainak helyettes vezetője.