Újabb konfliktusveszély

Török László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese békefenntartók egy csoportjával, a világszervezet egyik járőröző Mi–8-as helikopterével utazott. A gépet hétfőn reggel feltételezhetően rakétával lelőtték.

A grúz–abház konfliktus 1992-ben kezdődött, amikor Abházia kikiáltotta Grúziától való elszakadását. A szeparatista abházok 1993-ban robbantották ki harcukat Tbiliszi ellen, majd egy évvel később fegyverszünetet kötöttek Grúziával. A harcok idején mintegy 250 ezer grúz menekült el Abháziából. 1992 őszén Oroszország lépett fel békefenntartói javaslattal, 1993-tól pedig az ENSZ égisze alatt folytak a rendezési tárgyalások. A világszervezet munkatársai 1994 óta felügyelik a grúz–abház tűzszünet betartását.

Az orosz külügy a grúz kormány „terroristákkal szembeni engedékenységét és türelmét” tette felelőssé a kilenc ember életét követelő merényletért. Moszkva ismét figyelmeztette Tbiliszit, hogy az Abháziába betörő csecsen és grúz fegyveresek fenyegetik az ENSZ-megfigyelők, a FÁK békefenntartói, valamint a polgári lakosok életét is. Moszkva és Tbiliszi között régi vitát jelent ugyanis, hogy az oroszok szerint Grúzia menedéket nyújt csecsen szakadár fegyvereseknek, akiket arra is fel akar használni, hogy segítségükkel foglalja vissza saját szakadár köztársaságát, a külföldi – főként orosz – békefenntartók jelenléte mellett gyakorlatilag önállóságot élvező Abháziát. Tbiliszi nem tartja magát felelősnek a merényletért, mondván: Abházia, ahol a merénylet történt, csak jogilag Grúzia része, a grúz hatóságok nem gyakorolnak ellenőrzést a terület fölött. Eduard Sevardnadze grúz elnök csak annyit mondott, a részletek megismerése után Tbiliszi megteszi a szükséges intézkedéseket.

Tegnapra általános mozgósítást rendelt el Abházia kormánya a köztársaságba behatoló grúz partizánok és az őket támogató észak-kaukázusi, döntően csecsen fegyveresek tevékenysége miatt. Valerij Arsba abház alelnök szerint hétfőn éjszaka grúz és csecsen fegyveresek elfoglaltak egy Naa nevű falut, ahol 14 polgári lakost öltek meg. A körzetbe abház kormánycsapatokat vezényeltek. Grúz határőrök közlése szerint tegnap egyelőre nem azonosított repülőgépek és helikopterek grúz falvakat támadtak a közelben. Az abház kormány viszont Grúziát vádolta azzal, hogy Tbiliszi légiereje tegnap csapásokat mért abház területekre, s polgári áldozatai is vannak az akciónak, amellyel az abház vezetők szerint Grúzia a köztársaság területére behatolt grúz partizánoknak és a csecsen szakadár fegyvereseknek nyújt légitámogatást. Tbiliszi visszautasította a vádakat. Az orosz Interfax hírügynökség pedig arról számolt be, hogy David Sengelija abháziai grúz partizánvezér kijelentette: elegendő harcos áll rendelkezésére akár Szuhumi elfoglalásához is. Sengelija elismerte, hogy a grúzokat észak-kaukázusi fegyveresek is segítik, akik „boszszút akarnak állni az abházok árulásáért, együttműködésükért az oroszokkal”. (Az 1990-es évek elején, Abházia grúzok elleni „függetlenségi háborújában” a csecsenek még a muzulmán abházokat támogatták.) A Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi cikke szerint valószínűleg Ruszlan Gelajev csecsen szakadár hadúr emberei követték el a helikopter elleni merényletet. (MTI)

Egyre súlyosabb vádak

Tbiliszi/Moszkva. Tbilisziben tegnap este már Oroszországot is megvádolták azzal, hogy légiereje abháziai célpontokat bombázott, feltehetően a körzetben tartózkodó csecsen szakadár fegyveresek megsemmisítése céljából. David Glula altábornagy, a grúz határőrség egyik vezetője azt mondta, nehéz elképzelni, hogy Oroszországból más nemzetiségű katonai gépek szálltak volna fel. Az orosz külügyminisztérium pedig tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsát is felkérte, hogy kövesse figyelemmel az Abháziában zajló eseményeket.