Berlin. A Beneš-dekrétumok körül folyó vita újabb fordulóhoz érkezett.
Újabb forduló a dekrétumvitában
Berlin. A Beneš-dekrétumok körül folyó vita újabb fordulóhoz érkezett. Bernd Posselt, a Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) európai parlamenti képviselője, a szudétanémetek egyesületének elnöke a strasbourgi testülethez továbbította a nemzetközi joggal foglalkozó würzburgi jogász, Dieter Blumenwitz szakvéleményét. Ez lényeges pontokban mond ellent Jochen Frowein heidelbergi jogász tételeinek. Blumenwitz azt az álláspontot képviseli – írta Die Welt –, hogy a második világháború után hozott „faji” rendeletek és törvények közül számos még mindig a cseh jogrend részét képezi, diszkriminálja a német kisebbség tagjait, de EU-polgárokat is hátrányos helyzetbe hoz. A diszkrimináció különösen megmutatkozik közigazgatási aktusokban és bírósági ítéletekben. Ezek a rendeletek és a törvények összeegyeztethetetlenek az EU-joggal, s Csehország EU-csatlakoása előtt törölni kell őket. Előzőleg, mint ismeretes, Frowein egy svéd és egy brit jogásszal együtt arra a következtetésre jutott, hogy a Beneš-dekrétumok nem képeznek akadályt a cseh csatlakozás előtt. Sem a második világháború utáni kisajátítások, sem az 1991-es kárpótlási szabályozások nem problematikusak az EU-jog szempontjából.
Blumenwitz szakértői véleményében most rámutat arra, hogy senkit sem vontak felelősségre a németekkel és a magyarokkal szemben elkövetett erőszakcselekmények miatt, ilyen esetek nem ismeretesek, s a büntetlenséget biztosító törvény még mindig hatályos. A cseh hatóságok a törvény alapján nem vizsgálják ki, s nem emelik büntetőjogi szintre az emberi jogok megsértését, ami kirívóan ellentétes az európai emberi jogi normákkal – közli Blumenwitz.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.