Törökországban az államfő alá rendelték a hírszerzést

Az elbocsátottak a török Nemzetbiztonsági Tanács szerint terrorszervezetek vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető csoportok tagjai, illetve azokkal kapcsolatban álló emberek.

Az intézkedés keretében, amely már a sokadik elbocsátási hullám a tavaly júliusi puccskísérlet óta, az igazságügyi minisztériumtól 142, a szárazföldi haderőtől 106, a légierőtől 59, a haditengerészettől 40, a belügyminisztériumtól 29, a védelmi minisztériumtól 19 embert, továbbá különböző felsőoktatási intézményektől összesen 120 egyetemi tanárt küldtek el.

Az érintettek nem dolgozhatnak többé az államigazgatásban, a munkájukhoz köthető esetleges engedélyeiket bevonják, továbbá szolgálati lakásukból 15 napon kiköltöztetik őket és érvénytelenítik útlevelüket - írta a közlöny.

A rendelettel ugyanakkor 57 korábban elbocsátott közszolgát visszavesznek állásába. A legtöbbet, 28 embert az igazságügyi minisztériumhoz.

Egy másik, szintén pénteken életbe lépett törvényerejű rendelet a nemzeti hírszerzést (MIT) az államfői hivatalhoz csatolta. A lépés következtében a MIT vezetője helyett az államfő elnököl majd a hírszerzés koordinációs tanácsának ülésein. Egyúttal a jövőben a köztársasági elnök dönt majd arról, hogy a MIT vezetője ellen vizsgálatot lehet-e indítani. A hírszerzés ezentúl tevékenykedhet a haderő és a védelmi minisztérium soraiban is - áll a közlönyben.

A rendeletek értelmében a kormány bezárat egy hírügynökséget és két újságot a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir városban. A három sajtóorgánum mindennemű tulajdonát lefoglalja az állam.

A török vezetés arról is határozott, hogy mintegy 32 ezer új rendőrrel, valamint 4 ezer bírával és ügyésszel tölti fel az elbocsátásokkal megtizedelt rendőrségi és igazságügyi állományt.

Törökországban a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezettek be. A kormány azóta rendeletekkel irányítja az országot és több mint 111 ezer állami alkalmazottat elbocsátott, legalább 32 ezret pedig felfüggesztett állásából. A bezáratott intézmények száma megközelíti az 5 ezret.

Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az incidensért, de a megtorlás nem kizárólag a tényleges puccsistákat sújtja, hanem a mozgalom feltételezett támogatóit, valamint más, az állam biztonságát fenyegető terrorszervezeteket is, köztük a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) militánsait és szimpatizánsait. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd kisebbség függetlenségéért az ország keleti és délkeleti részében.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.