Tengeralattjáró-ügy – Macron: Európának le kell vonnia a következtetéseket

A francia elnöki hivatalban a megállapodást görög részről Kiriákosz Micotakisz miniszterelnök írta alá a francia elnök mellett.

„Amikor olyan hatalmi nyomásgyakorlások alá kerülünk, amelyek időnként bekeményednek, nem jelenti a helyzet fokozását, ha reagálunk és megmutatjuk, hogy nekünk is van erőnk és képességünk megvédeni magunkat. Ez egyszerűen a tisztelet megkövetelése” – fogalmazott a francia elnök az aláírást követő sajtótájékoztatón az Elysée-palotában.

„Az Egyesült Államok nagy történelmi barátunk és szövetségesünk az értékek területén, de muszáj megjegyeznünk, hogy több mint tíz éve az Egyesült Államok mindenekelőtt önmagára koncentrál, és a stratégiai érdekei Kína és a Csendes-óceán felé fordítják” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hozzátette: „Joga van hozzá, ezt kívánja a szuverenitása. De mi azért naivak lennénk és hatalmas tévedést követnénk el, ha ebből nem vonnánk le a következtéseket önmagunk számára. Ugyanilyen pragmatizmussal és éleslátással, amellyel európaiként tartozunk magunknak, ki kell vennünk a részünket a saját védelmünkből. Ez nem az Egyesült Államokkal kötött szövetségünk alternatívája, nem annak helyettesítése, hanem a NATO keretén belül az európai pillér felvállalása. Úgy vélem, legitim a kérés, hogy a saját védelmünket jobban lássuk el. Ez magunknak kell megtennünk” – fogalmazott a francia elnök.  

A három Belharra osztályú hadihajót a nyugat-franciaországi Lorient-ben a Naval Group gyártja le, s Franciaország 2025-ben és 2026-ban szállítja le Görögországnak. A szerződésben opcióként egy negyedik hadihajó is szerepel. A francia védelmi tárca tájékoztatása szerint a megközelítőleg 3 milliárd eurós szerződés pontos összegéről az év végéig születik megállapodás.

Micotakisz jelezte, hogy a megállapodás Görögország igényeit szolgálja, a Földközi tengerben tapasztalt török provokációkkal szembeni védelmi programjának megerősítésére. Franciaország az elmúlt években nyilvánosan is tiltakozott a török fellépés ellen.

„Franciaország mellettünk volt a nehéz időszakban 2020 nyarán” – hangsúlyozta a görög miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megállapodás nem ellenséges lépés Törökországgal szemben.

Athén tavaly tendert írt ki négy hadihajóra és a Hydra típusú hadihajóinak felújítására. A francia Naval Group mellett a német TKMS, a holland Damen, az olasz Fincantieri és az amerikai Lockheed Martin is pályázott.  

A görög miniszterelnök korábban hat Rafale típusú francia vadászgép megvásárlását is bejelentette. Athén már januárban megállapodást kötött 2,5 milliárd eurós értékben 12 használt és hat új Rafale vásárlásáról, ezeken felül vásárol még további hat új repülőt.  

Emmanuel Macron elmondta: a Görögországgal megerősített partnerségi kapcsolat „teljesen tiszteletben tartja az európai uniós és a NATO felé tett kötelezettségvállasokat”, s azokkal teljesen összhangban van, mert lehetővé teszi „az összehangoltabb és hatékonyabb fellépést a béke és a biztonság érdekében a Földközi-tengeren, a Közel-Keleten, Afrikában és a Balkánon”.

A francia elnök szerint a megerősített partnerség „az első bátor lépés az európai stratégiai autonómia” eléréséhez.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, s Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, s jelezte, Franciaország washingtoni nagykövete szerdán ismét elfoglalja állomáshelyét.