Sztálin ma is népszerű az oroszok körében

A Carnegie Endowment által Oroszországban, Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban készített közvélemény-kutatás az első ilyen, négy ország lakosságának véleményét összehasonlító felmérés. Az eredmény azt mutatja, hogy Sztálin támogatottsága az oroszok körében ma nagyobb, mint a Szovjetunió felbomlása (1991) idején volt.    

A felmérés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy Vlagyimir Putyin 13 éves kormányzása alatt javult az orosz népesség viszonyulása Sztálinhoz. A fenti időszakban a Kreml arra használta fel a Sztálinról kialakult képet, hogy szorosabbra vonja az ellenőrzést az ország fölött.    A néhai zsarnok 1924-től 1953-ig irányította a Szovjetuniót. A kommunisták és más radikális nézetek hívei a javára írják, hogy a II. világháborúban győzelemre vezette a Szovjetuniót, majd nukleáris szuperhatalommá tette az országot. Bírálói viszont azt vetik a szemére, hogy a brutális tisztogatások során emberek millióit ölette meg.    A felmérést készítő szakemberek egyike, Lev Gudkov orosz szociológus rámutatott: 1989-ben, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök a legnagyobb erőfeszítéseket tette az ország liberalizálása és a sztálini bűntettek leleplezése érdekében, a megkérdezett oroszoknak mindössze 12 százaléka sorolta Sztálint a legjelentősebb történelmi személyiségek közé.    A tavaly végzett Carnegie-felmérés során viszont a választ adó oroszok 42 százaléka a legbefolyásosabb történelmi alaknak nevezte Sztálint.    "Az új, tekintélyelvű politikai rend elfogadtatása érdekében Putyin 2012. évi Oroszországának tekintélyt és nemzeti erőt sugárzó jelképekre van szüksége, bármilyen ellentmondásosak is az illető személyek - írta Gudkov a Carnegie-jelentésben. - A despota Sztálin, aki tömeges vérengzésekért felelős, ám akit ma is a világháborús győzelemmel és a nemzeti egységgel azonosítanak, kielégíti a jelképek iránti szükségletet, s ezzel erősíti az aktuális politikai ideológiát."    Az egykori KGB-tiszt Putyin a nyilvánosság előtt tartózkodik Sztálin dicséretétől vagy bírálatától. Ugyanakkor visszahozott több, a szovjet érából ismert jelképet, nyilatkozataiban pedig inkább a szovjet korszak vívmányaira, semmint a sztálini bűntettekre helyezi a hangsúlyt. A Kreml bírálói szerint a Sztálinról kialakult kép tisztára mosását célzó kísérletek részét képezik a demokrácia megnyirbálására irányuló putyini taktikának.    Oroszországban sokakat felháborítottak azok a - kormányzati jóváhagyással kiadott - iskolai tankönyvek, amelyek túlnyomórészt pozitív fényben tüntetik fel Sztálint. Megütközést keltett az is, hogy egy moszkvai metróállomás felújítása során a falra újból rákerült a régi szovjet himnusznak a néhai generalisszimuszt dicsőítő szövege.    A diktátor iránti tisztelet legújabb jeleként február elején a volgográdi képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy az egykori Sztálingrád néven ismert város (1961 óta Volgográd) a II. világháború nevezetes csatáinak évfordulóján ismét Sztálin nevét viselheti. Egyes orosz városokban a helyi vezetőség elrendelte, hogy a sztálingrádi csata évfordulóján Sztálin arcmásaival díszítsék fel a buszokat.    A Carnegie-jelentésből az is kitűnik, hogy míg az oroszok tekintélyes hányada pozitívan tekint Sztálinra, a nevével jelzett korszakhoz többnyire negatív emlékek kapcsolódnak. Ez a kétértelműség jól tükrözi a lakosság fejében uralkodó zűrzavart, amely a totalitárius "kettős gondolkodás" és a paternalista állammodell öröksége.    Oroszországnál is jobban csodálják Sztálint szülőhazájában, Grúziában, ahol a megkérdezettek 45 százaléka nyilvánított pozitív véleményt a néhai diktátorról. Örményországban a felmérésbe bevont emberek 38 százaléka úgy vélekedett, hogy hazájuknak mindig szüksége lesz olyan vezetőkre, mint amilyen Sztálin volt. A legnegatívabban Azerbajdzsánban vélekednek a 60 éve meghalt politikusról. A megkérdezett személyek 22 százaléka azt sem tudta, ki volt Sztálin.