Szöul: Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre

A szöuli tájékoztatás szerint két rakétát bocsátottak fel a Japán-tenger irányába az észak-koreai főváros, Phenjan egyik repülőteréről hétfőn.

A dél-koreai fegyveres erők vezérkara úgy vélte, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról van szó.

Az ENSZ határozatai megtiltják Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákat teszteljen, amelyek egyes típusai nukleáris robbanófej hordozására is alkalmasak. A mostani észak-koreai rakétakísérlet már a negyedik az év eleje óta.

Dél-koreai szakértők szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni, és azt akarja bizonyítani, hogy képes rakétákat indítani különböző helyekről és platformokról. Phenjan korábbi közlése szerint a legutóbbi, pénteki ballisztikusrakéta-kísérletet egy vonatra szerelt indítóállásról hajtották végre.

A rakétaindításokkal Észak-Korea feltehetőleg arra reagál, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma újabb szankciókat vezetett be a phenjani rezsim, konkrétan öt észak-koreai személy ellen, akiket azzal vádolnak, hogy tömegpusztító fegyverekhez és országuk rakétaprogramjához szükséges árukat szereztek be.

Észak-Koreát azért sújtották szigorú nemzetközi szankciókkal, mert évek óta folytatja a rakéták fejlesztését, elsősorban a nukleáris robbanófejjel felszerelhetőkét.

Észak-Korea és az Egyesült Államok viszonyában nem történt előrelépés azóta, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump előző amerikai elnök 2019 februárjában Vietnamban csúcstalálkozót tartott.

A japán hatóságok hétfőn megerősítették, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újabb két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger felé. Nobuo Kisi védelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy a rakéták mintegy 300 kilométert repültek, és Észak-Korea keleti partjainak közelében értek célba.

A becsapódás a kizárólagos japán gazdasági övezeten kívül történt - tette hozzá a politikus.

Fumio Kisida japán miniszterelnök hétfőn, a parlament alsóházának plenáris ülésén kijelentette: kész találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel annak érdekében, hogy megoldást találjanak az észak-koreai titkosszolgálat által az 1970-es években elrabolt japán állampolgárok lezáratlan ügyére.

"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az emberrablások áldozatai minél hamarabb visszakerüljenek. Én magam eltökélt vagyok abban, hogy minden feltétel nélkül közvetlenül találkozzam Kim Dzsong Unnal" - mondta.

Hangsúlyozta: Japán arra törekszik, hogy normalizálja kapcsolatait Phenjannal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramja "teljesen elfogadhatatlan".

Az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügye volt eddig a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának egyik akadálya.

Phenjan 2002-ben ismerte el először, hogy 13 japán állampolgárt rabolt el - Tokió szerint több áldozatról van szó -, és ötüknek engedélyezte a hazatérést. A többieket halottnak nyilvánították, és a hozzátartozóknak elküldték ugyan az elhunytak állítólagos földi maradványait, azonban azokat nem lehetett hitelesen azonosítani.