Szlovákiát is Koszovó elismerésére szólították fel

Az EP üdvözölte a szerb kormány elkötelezettségét az uniós integráció mellett és építő jellegű hozzáállását a szomszédos országokkal való viszonyának alakításában.      Szerbiának ugyanakkor - olvasható az állásfoglalásban - át kell alakítania igazságszolgáltatását, átláthatóbbá kell tennie a tulajdonviszonyokat a médiában, és fel kell gyorsítania kül- és biztonságpolitikájának összehangolását az uniós irányvonallal, különösen Oroszországgal kapcsolatban.     A vajdasági Deli Andor, aki a Fidesz színeiben szerzett EP-képviselői mandátumot, közleményében azt írta: a fideszes EP-képviselők módosító javaslataival sikerült elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre.     "Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára, és ebben szeretnénk mi segíteni innen az Európai Parlamentből" - mondta a politikus még kedden, a határozati javaslat vitájában, rámutatva arra, hogy a szomszédos Magyarország többszörösen is érdekelt Szerbia mielőbbi uniós tagságában.     A Koszovóról megszavazott értékelés szerint a hathónapos politikai patthelyzet arra világított rá, hogy sürgősen be kell indítani az átalakítást, és "az európai útra kell lépni". Ez azt jelenti, hogy az új kormány legfontosabb intézkedései között szerepelnie kell a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció visszaszorítását célzó lépéseknek. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait összefogó Tanácsot, hogy még az idén fogadja el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodást, amely nagyot lendíthetne a reformokon.     "Az uniónak fel kell gyorsítania a vízummentességi megállapodást Koszovóval, a pristinai kormánynak pedig élhető jövőt kell teremteni polgárai számára. Ismét Koszovó elismerésére szólítjuk fel az azt eddig meg nem tevő öt uniós tagállamot" - mondta a parlamenti állásfoglalást beterjesztő osztrák zöldpárti képviselő, Ulrike Lunacek. Koszovó függetlenségét Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország nem ismeri el. Ezt az öt államot felszólították Koszovó elismerésére.      Montenegrót illetően a képviselők üdvözölték az ország előrehaladását, és megjegyezték: ez a nyugat-balkáni térség egyetlen olyan országa, amely ideiglenesen le tudott zárni egyes EU-csatlakozási tárgyalási fejezeteket az elmúlt időszakban. Bár Montenegró már összhangba hozta saját irányvonalát az unió közös kül- és biztonságpolitikájával, továbbra is feladat a korrupció elleni fellépés, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a szólásszabadság és a média szabadságának garantálása.     Az EP ezúttal immár kilencedik alkalommal kérte fel a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával. A parlament szerint a EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének új javaslattal kell előállnia az ország elnevezésével kapcsolatos patthelyzet, a görög-macedón névvita feloldására, és segítenie kell a polarizált helyi politikai légkör oldásában. (MTI, TASR)