Szlovákia egyre közkedveltebb

Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a letelepedést kérvényezők száma az elmúlt tíz évben több mint százszorosára emelkedett, és a számuk évről évre jelentősen nő. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) szlovákiai képviselete felhívta a szlovák kormány figyelmét, hogy az év első hónapjaiban több mint kétszer annyi letelepedni szándékozó érkezett Szlovákiába, mint tavaly ilyenkor. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert már tavaly is hasonló mértékben emelkedett a kérvényezők száma.

Sok menekült abban bízik, hogy a nyugat-európai országokhoz képest Szlovákiában lazább elbírálásban lesz részük, és könnyebb lesz a letelepedés. A menekültek egy része azonban csak átmenetileg szeretne Szlovákiában tartózkodni, mivel a schengeni rendszerhez való csatlakozás után a mozgásterük egész Európára kiterjedne.

Egyre több feladat kerül uniós hatáskörbe, így ma már közösségi szinten szabályozzák, ki számít menekültnek, és milyen elbírálásra számíthat az, aki hazájából valamely tagországba érkezik. A közös határőrség terve viszont aligha valósul meg, mivel a tagállamok jó része szuverén jogának tartja határai ellenőrzését. A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben tavaly volt a legalacsonyabb a menekültek és menedékkérők száma. A 18 százalékos csökkenés ellenére még mindig 17,1 millió emberről van szó, közülük Európa országaiban két és fél millióan tartózkodtak, 150 ezerrel kevesebben, mint 2002-ben. Az Európába érkezők jó része nem politikai, hanem gazdasági okokból próbál szerencsét a kontinensen.

Az EU-ban egy-két éven belül összehangoltan működhet majd a rendszer, ehhez már csak néhány olyan uniós jogszabályt kell elfogadni, amely rendezi a menekültek integrálását, a legális bevándorlást és a határátlépéshez szükséges minimális összeg kérdését. A tamperei csúcson pontos útitervet készítettek a menekült- és bevándorlási ügyek uniós jogharmonizációjára. A nizzai szerződés 2000-ben eltörölte a tagállami vétót ezen a területen, és az uniós alkotmányban is lefektették a közösségi menekült- és bevándorlási politika alapelveit.

Az elmúlt években uniós jogszabályban határozták meg, ki számít menekültnek vagy egyéb nemzetközi védelmet élvezőnek, azaz menedékesnek. Menekültstátusért azok folyamodhatnak, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti. politikai okokból üldöznek. Menedékesi státusért olyanok, akiknek élete hazájukban átmenetileg kerülhet veszélybe, vagy akiket adott időszakban üldöznek. Ilyenek voltak a szerbiai háború elől menekülők. Az ő státusukat a veszély elmúltával a tagállam megvonhatja, de hazatelepülésükhöz segítséget nyújt.

Rögzítették azt is, milyen minimális ellátást kell biztosítani a szociális és egészségügyi, az anyagi javak vagy az oktatás területén. Ezzel próbálják elejét venni a legnagyobb kedvezményt nyújtó országokba irányuló menekültáradatnak. A tagországok abban is megállapodtak, hogy pénz helyett szolgáltatásokat, például ruhacsekket, élelmiszerjegyet adnak a menekülteknek, mondván, a pénz az embercsempészekhez kerül. A munkaerőpiachoz való hozzáférést továbbra is a tagállamok szabályozzák, de nem tilthatják. A menekülteknek biztosítani kell azt is, hogy szabadon kijárhassanak a táborokból, sőt ott sem kell lakniuk, ha leadják lakcímüket és valaki finanszírozza szállásukat. A menekültek és a menedékesek kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak az ország területén, ha pedig megkapták a státust, akkor az EU egész területén is. Eddig 95 százalékban egységesítették, hogy milyen elvek alapján bírálják el a kérelmeket, mennyi ideig tarthat az eljárás, ki fellebbezhet. Meghatározták, hogy milyen alapon nevezhető biztonságosnak egy ország, de a listáról még vitáznak. Ha egy biztonságos országból érkezik valaki – ilyen például Románia –, akkor már a határon visszafordítható. Rendezték a menedékkérők családjának jogait is, és ügyüket egységesen, egy országban kezelik. Megállapodtak, hogy melyik tagállamnak kell elbírálnia a kérelmet. Ha bizonyítható, hogy egy kérelmezőnek alkalma lett volna felvenni a kapcsolatot a menekültügyi hatóságokkal abban az országban, ahol belépett az EU-ba, akkor oda küldhető a menekült. De ha már legalább 3 hónapot eltöltött máshol, akkor azé az országé lesz a felelősség. Az Eurodac rendszerben a menekültek ujjlenyomatait tárolják, így kiderül, vettek-e már tőlük máshol ujjlenyomatot, azaz folyamodtak-e már menekültstátusért.

Még folynak a tárgyalások, hogy az uniós határon belépőknek mennyi pénzük kell hogy legyen. A franciák 40-60 eurót javasoltak, de a magyarok szerint ez meghaladná az ukrajnai és szerbiai magyarok lehetőségeit.

Szlovákiában jelenleg öt menekülttábor működik, amelyek a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Ezek a táborok Szlovákia különböző részein találhatóak: Adamov-Gbelyben, Nagyszarván, Brezová pod Bradlomban, Bősön és Medvén. A Nagykürtösi járásban, Apátújfalun 2003. márciusában nyitottak meg egy újabb tábort, amely 150 menekült befogadására alkalmas. Leggyakrabban Oroszországból, Indiából és Kínából érkeznek menekültstátuszért folyamodók, de jönnek Bangladesből, Pakisztánból, Örményországból és Iránból is. (-it)