Szigorú migránsügyi törvény

Amszterdam/Koppenhága/Berlin /Brüsszel. A dán parlament teg-nap szavazott a menekültjogi törvény módosításáról, mely-nek bevallott célja, hogy elriassza a menekülteket at-tól, hogy menekültstátusért folyamodjanak. A menedék-kérőknek Hollandiában is hoz-zá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, a hatóságok az utóbbi 3 évben 500 ezer eurót szedtek be az érintettektől.

A tegnap elfogadott dán törvény olyan elemeket is tartalmaz, amelyek szerint a hatóságoknak joguk van elvenni a menekültektől nagyobb értékeiket, vagy hogy a menekülteknek fizetniük kell a fogadóközpontban való tartózkodásért. A reform értelmében megszigorítják a családegyesítést, valamint a tartózkodási engedélyek idejét is megkurtították, emellett a rendőrség átkutathatja a menekültek csomagjait, és elkobozhatná tőlük a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű tárgyakat, kivéve azokat, amelyekhez érzelmek kötődnek, például a jegygyűrűt. A kisebbségben kormányzó jobbközép kormány eredetileg 3000 koronában akarta megszabni ezt a küszöböt. A külföldi sajtó egy része ahhoz hasonlította az intézkedést, mint amikor a náci Németországban elkobozták a zsidók vagyonát. A kormánynak azonban az a véleménye, aki segítséget kér az országban, az járuljon hozzá ahhoz.

Hollandiában a menedékkérőknek abban az esetben kell hozzájárulniuk a költségekhez, ha egy személy vagyontárgyainak értéke meghaladja az 5895 eurót vagy egy családé a 11 790 eurót. Vannak kivételek: a számítógépeket, a mobiltelefonokat, a jegygyűrűket nem számolják bele ebbe az összegbe. Svájcban, valamint két német tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben hasonló szabályozást vezettek be. Támogatja az osztrák kormánykoalíció a menekültügyi törvény szigorítását – a módosító javaslat ma kerül a parlament elé.

Az uniós tagországok felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül – közölte Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára. Az Európát érintő migrációs válságra való tekintettel a schengeni övezeten belül több uniós tagállam is ideiglenes ellenőrzést vezetett be a határain. A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény értelmében erre csak korlátozott ideig van lehetőség a közrend vagy a belső biztonság komoly fenyegetettsége esetén. „A menedékkérők példátlan áradata, amely ezen intézkedések meghozatalára kényszerítette a tagállamokat, azonban még mindig nem csökkent” – mondta Dijkhoff, hozzátéve: az uniós miniszterek tanácsa világos jelzést küldött, hogy szeretnék, ha a bizottság tanulmányozná a lehetőségét annak, hogy az EU határőrizeti ügynöksége (Frontex) a Macedónia és Görögország közötti határon is tevékenykedhessen.

Bajorország tegnap hivatalos levélben felszólította a német szövetségi kormányt, hogy a menekülthullámra tekintettel gondoskodjon a hatékony határőrizetről, és alkotmánybírósághoz fordul, ha nem teljesül követelése – jelentette be Horst Seehofer (CSU) bajor miniszterelnök. Közben a menekülthullám csillapodott, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség szerint vasárnap ezer alatt volt az országba belépő menedékkérők száma, amire hónapok óta nem volt példa. Január eleje óta így is már 50 ezer bevándorló érkezett.

Letartóztattak egy fiatalkorú menedékkérőt Svédországban, akit azzal gyanúsítanak, hogy késsel megölt egy dolgozót a délnyugat-svédországi Mölndalban egy fiatalkorúakat – köztük a tettest is – befogadó szálláson. Az áldozat egy 22 éves nő volt.