Szerencsejátékok Európában

Amióta világ a világ, pontosabban azóta, amióta kitalálták a szerencsejátékot, az emberek játszanak és költenek: totóznak, lottóznak, kaparnak, pörgetnek, gyűjtögetnek, kivágnak és beküldenek, mert hátha egyszer sikerül. Az elmúlt tíz évben szerte Európában a totó-lottó játékok és sorsjegyek egyre népszerűbbek lettek. Mára a piac több mint ötven százalékát teszik ki ezeket a játékok. De a kaszinókban a rulettasztalnál és a játékautomatáknál is határtalanul játszanak, akik tehetik. Ugyanakkor a szerencsejáték mind a mai napig az a terület az EU-ban, ahol fennmaradtak a nemzeti határok, vagyis a szerencsejáték-szervezés minden tagállam saját belügye maradt.

Még a szerencsejáték definíciójában sem egységesek az országok. Az egyes tagállamok szabadon meghatározhatják a szerencsejátékok számát és azt, hogy melyik típusú szerencsejátékot engedélyezik magántulajdonban működni. Magyarország gyakorlatilag már a csatlakozási szerződésben kikötötte, hogy a szerencsejáték szervezésben fenntartja az állami monopóliumot. Elképzelések ugyan már születtek egy közös európai lottóról, de erre – ha egyáltalán lesz is ilyen – még minden bizonnyal sokáig kell várni.

Székely Gábor, a magyarországi Szerencsejáték Rt vezérigazgatója szerint két törekvés is van. Egyrészt gondolkodnak a több országot átívelő lottózás megszervezésében, másrészt viszont a nemzeti lottótársaságok arra törekszenek, hogy európai szinten minél jobban együttműködjenek. Ez persze még nagyon gyerekcipőben jár. Bár nincsen közösségi előírás ezen a területen, közösségi kezdeményezések, megállapodások azért már léteznek. Ilyen például az európai lottótársaságok etikai kódexe, amelyet a tagállamok irányadónak tekintenek. Ebben az etikai kódexben rögzítették a minden országra vonatkozó magatartási szabályokat, mint például a játékosok érdekeinek a védelmét, valamint a nemzeti lottótársaságok önálló tevékenységének a biztosítását saját országukon belül. Ami az utóbbi időben megjelenő határokon átnyúló internetes szerencsejátékok miatt vált igazán jelentőssé.

Az, hogy melyik a legnépszerűbb szerencsejáték, tagállamonként változik. De az elmondható, hogy kontinensünkön Spanyolországban a legnagyobb a játékszenvedély, ott aránytalanul többet költenek a tippelésre, csakúgy, mint a skandináv országokban vagy éppen az olaszoknál. Az osztrákoknál a hatos lottó a nyerő, míg a görögök és a szlovákiai állampolgárok a sportfogadásban járnak az élen. Közép-Európában a magyarok vásárolják a legtöbb lottót, totót, sorsjegyet. Valószínűleg ehhez az is hozzájárult, hogy Magyarország a lottónál nyugat-európai mintára átvette a halmozódó nyereményalap-rendszert.

Székely Gábor az MTV-ben nyilatkozva elmondta, Nyugat-Európában, ahol a bruttó nemzeti termék sokkal magasabb a magyarországinál, körülbelül háromszor annyi pénzt költenek az emberek szerencsejátékra. „Ezzel szemben a közép-kelet-európai országok, tehát a volt szocialista országok tekintetében a magyarok kb. kétszer anynyit költenek szerencsejátékra, mint a többiek: a lengyelek, a csehek, a szlovákok.”

Jelenleg Magyarországon hat kaszinó működik, 40 ezer játékgépen lehet pénzt veszíteni vagy nyerni, illetve tucatnyi fajta sorsjegyet lehet megvásárolni. Az EU országaiban alapkövetelmény, hogy a pénzek útja átlátható legyen. ĺgy például az is, hogy mennyit költöttek az ilyen bevételekből szociális célokra.

Dr. Vitai Etelka, a Szerencsejáték Felügyelet jogi főosztályának vezetője: „Az EU tagállamaiban jellemző, hogy a szerencsejáték szervezésből származó extra profitot nagyobb arányban közvetlenül nonprofit szervezetek útján, vagy pénzügyi alapok útján, egészségügyi, jóléti, szociális és kulturális célokra fordítják. Tehát nagyon meglepő az, hogy Máltán közvetlenül állami beruházásra fordítják.”

Finnországban például ez a pénz közvetlenül az Oktatási Minisztériumba folyik be, míg Portugáliában a játékkaszinók bevételéből közvetlenül az idegenforgalmat támogatják. De egyes európai országokban stílusosan jut belőle a szenvedélybetegségek kezelésére is. Magyarországon csakúgy, mint a legtöbb helyen Európában, az extra bevételek jelentős része szociális, kulturális és sporttámogatásra megy el.

„Hollandiában például jótékonysági lottószervezés folyik, de más országokban is van példa arra, hogy közvetlenül karitatív jellegű szerencsejáték szervezésre kerül sor, például Spanyolországban a kórházak közvetlenül bocsáthatnak ki sorsjegyeket, s nyilvánvaló, hogy ezt jóléti célra fordítják” – mondta Vitai Etelka. (mtv, ú)