Szabadlábra helyezték Törökországban a jogvédőket

A júliusban őrizetbe vett jogvédők szabadlábra helyezéséről perük első napján döntött a bíróság, amely novemberre tűzte ki az ügy következő tárgyalási napját.

A feltétel nélkül szabadlábra helyezett vádlottak között van Peter Steudtner német és Ali Gharavi svéd állampolgár, valamint Idil Eser, az AI helyi csoportjának igazgatója is.

A két európai férfi ügyvédjük szerint azt tervezi, hogy mielőbb elhagyja Törökországot.

A tíz jogvédőt júliusban tartóztatta le a török rendőrség egy isztambuli szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A vádirat értelmében a "titkos gyűlés" résztvevőinek az volt a céljuk, hogy az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén indított és heteken át tartó tiltakozó "igazságmenetéből" a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló, "erőszakot és társadalmi káoszt" alakítsanak ki.

Bebörtönzésük megrázta a török civil társadalmat, és súlyos feszültséget keltett Ankara és Berlin között. Védelmükben az AI felkérésére számos híresség is megszólalt, s az amerikai kongresszus két pártjának vezető politikusai is aggodalmukat hangoztatták.

A Nobel-békedíjas Amnesty International leszögezte, hogy "nyilvánvalóan politikai indíttatású vádeljárásról van szó, amely a törökországi bíráló hangok elhallgattatására irányul". Berlin és Stockholm felszólította a török kormányt, hogy bocsássa szabadon az aktivistákat, az Amnesty pedig képtelenségnek minősítette az ellenük emelt, terrorizmusvádakat.

Eser, az Amnesty igazgatója az első tárgyalási napon kijelentette, hogy csakis jogvédő munkája miatt állították őt bíróság elé. "Semmit sem tettem, amit meg kéne bánnom. Az emberi jogok védelme nem bűncselekmény" - hangsúlyozta. Egyúttal felidézte, hogy az Amnesty kampányt folytatott az 1990-es években Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök szabadon bocsátásáért, amikor egy vers felolvasásáért bebörtönözték. Steudtner és Gharavi egyaránt kijelentette, hogy soha semmilyen szélsőséges vagy terrorista szervezetet nem támogatott.

Szabadlábra helyezésüket nyilatkozatban üdvözölte az Amnesty International, kijelentve, hogy folytatja tevékenységét az országban, ahol a tavaly júliusi puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter szintén üdvözölte a döntést, és azt mondta, hogy Berlin folytatja erőfeszítéseit a török hatóságok által különböző ügyekben őrizetbe vett német állampolgárok kiszabadítása érdekében. Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa Twitter-üzenetében "a helyes irányban tett" első lépésként értékelte a júliusban letartóztatott jogvédők szabadlábra helyezését. "Ezeket újabb szabadon bocsátásoknak kell követniük, és a megalapozatlan vádakat ejteni kell" - tette hozzá. 

Ankara a tavalyi hatalomátvételi kísérletért az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé. Erdogan kormánya szerint a mozgalom hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, különféle jótékonysági célú gyűjtésekből finanszírozva tevékenységét. Törökországban egy év alatt több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a gülenista mozgalomhoz és így a puccskísérlethez.