Svájci igen a cégvezetők túlzott jövedelmeinek tilalmára

 A közétett előrejelzések azt mutatják, hogy a szavazásra jogosultak 32 százaléka voksolt, és a résztvevők mintegy 68 százaléka mondott igent a referendum alapjául szolgáló iniciatívára, az azt indító vállalkozóról elnevezett Minder-kezdeményezésre - közölte Claude Longchamp, a gfs.bern vezetője az SRF köztévében.
    "Nagyszerű nap ez a részvényeseknek" - jelentette ki az RTS tévében Dominique Biedermann, a 141 nyugdíjalapot képviselő szervezet, az Ethos alapítvány igazgatója.
    A "névadó" Thomas Minder cégvezető és szenátor, akit szintén az RTS kérdezett, azt mondta, "nincs meglepve", s véleménye szerint "a nép ügy döntött, erőteljes jelzést küld az igazgatótanácsoknak, a Szövetségi Tanácsnak (kormány) és a parlamentnek".
    "A svájciaknak elegük lett - mondta a BBC tv-ben Edouard Dommen genfi közgazdászprofesszor. - Az emberek tudják, hogy ez az átverés az ő kontójukra történik."
    A Minder-kezdeményezés szövege szerint "rögzíteni kell a határokat a tőzsdén jegyzett vállalatoknál, hogy azok a jövőben ne fizethessenek túlzott jövedelmeket felső vezetőiknek". Ennek érdekében három fő rendelkezést indítványozott:
    Az igazgatótanácsi tagok megbízatását egy évre korlátozzák, tiltsanak meg bizonyos juttatásokat, például a köznyelvben "aranyozott ejtőernyőnek" nevezett végkielégítéseket és a cégvásárlásokért adott prémiumokat. Továbbá azt, hogy az igazgatótanács és a vezetőség díjazását a részvényesek közgyűlése hagyja kötelezően jóvá, ahol a részvényesek évente szavazhatnak az igazgatótanács és a vezetés tagjainak rendelkezésére bocsátott összegekről. Aki pedig nem tartja magát e szabályokhoz, az akár három évig terjedő börtönnel és "évi jövedelmének akár hatszorosát elérő pénzbírsággal" legyen büntethető.