Srebrenica: A szerb elnök a brit királynőtől kért segítséget

Az újság információi szerint Tomislav Nikolic július 2-i levelét a londoni szerb nagykövetségnek továbbították, azt azonban nem lehet tudni, hogy eljutott-e végül a címzetthez is.  "Nem először történt meg Tomislav Nikolic szerb elnökkel, hogy egy ország első embereként olyasmit tett, amitől a diplomáciában csak egy kicsit is jártas embernek égnek áll a haja" - fogalmazott kommentárjában a Vajdaság Ma című hírportál.  Maga a köztársasági elnök is úgy kezdte levelét: "Tisztában vagyok azzal, hogy a megkeresésemet egyesek esetleg nem tartják diplomatikusnak, de kénytelen vagyok megtenni, hogy ne kövessünk el hibát, és ne vessük vissza a Balkánt abba az összeütközésekkel teli, nehéz időszakba, amelyet mindannyian szeretnénk elfelejteni."  A Vajdaság Ma beszámolója szerint a levél "hitetlenkedést és megrökönyödést váltott ki a szigetország diplomáciai köreiben, hiszen - sugallták - minden elnöknek tudnia illik, hogy az uralkodónak szigorúan tilos bármiféle módon befolyásolnia a brit kormányt". A Blic című belgrádi napilap a honlapján is leközölte Nikolic szerbül, cirill betűs írásmóddal írt, helyesírási hibáktól sem mentes levelét. Eszerint a szerb elnök arra kérte II. Erzsébet királynőt, hogy vesse latba tekintélyét, és hívja fel a brit kormány figyelmét a helyzet összetettségére és nehézségeire. Az uralkodó figyelmét emellett felhívta arra is, hogy igazságtalannak, hamisnak és felelőtlennek tartja a határozatjavaslat megfogalmazását, amely szerint ezután az egész világnak Srebrenica jut majd eszébe, ha népirtásról lesz szó. Hozzátette, hogy a dokumentumban egy szó sem esik az örmények, a zsidók, a romák, az etiópok, az afrikaiak, az ausztrál és amerikai őslakosok, a dél-amerikai őshonos népek, az oroszok, a fehéroroszok, az ukránok, a kínaiak és más népek tagjai ellen elkövetett népirtásról. A Blic megkeresésére a szerb külügyminisztériumban azt válaszolták, "úgy tudják, hogy az elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa minden tagjának írt levelet". A miniszterelnöki kabinetben azt állították, hogy "nem tudnak a királynőnek írt levélről", míg Szerbia londoni nagykövete csak annyit mondott, nem beszélhet erről.  Az ENSZ BT elé kedden kerül a szóban forgó brit határozattervezet. Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában, míg a hivatalos szerb álláspont szerint nem népirtásról van szó, hanem a háborús bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el".