Schmitt: 1956 a méltóság diadala volt

Mint kiemelte, az 56-os októberi nyilatkozatok, pontokba szedett követelések kapcsán rádöbbenhetünk, hogy akkor és ott, az embereknek nem a saját, személyes sorsuk volt a legfontosabb.
Rámutatott: egy fájdalmasan nélkülöző, annyi hiánytól szenvedő korban a magyarok egymás gondját kívánták enyhíteni és nem a sajátjukat. Mint kiemelte, egymásért, egymásnak, a közösségnek akartak jót, és szavai szerint ez az akarat nem más, mint a számtalanszor tagadott, még többször elárult, mégis létező, kristálytiszta közérdek.
Schmitt Pál szerint ezért minden év minden októberében fontos, hogy "közéleti gondolatainkat, eredményeinket, kitűzött feladatainkat mintegy átmossuk a forradalom tisztaságán".
Mint fogalmazott, a nemzet pótolhatatlan kincse, hogy vannak emberek, akik nap mint nap megteszik ezt az egybevetést. Őket ünnepeljük és díjazzuk nemzeti ünnepeinken, különösképpen október 23-án - mondta.
A köztársasági elnök szerint a díjak értelme, hogy példaként állítsuk az ország nyilvánossága elé azokat, akik egykor harcoltak a méltóságért, s azokat, akik ma is a méltóságot képviselik a világban.
"Az elmúlt esztendőkben messzire vetődtünk a helyes iránytól és úttól" - fogalmazott, majd hozzátette: szerencsére élnek közöttünk olyanok, akik életpályájukkal, hitvallásukkal, hazafias helytállásukkal valóságos iránytűi a nemzetnek.
A köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából Nagy Imre Érdemrendet adományozott Boros Sándornak, a Nagy Imre Társaság tagjának, András Sándor költőnek, irodalomtörténésznek, Mervó Zoltánnak, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezete elnökének, valamint Szőllősy Pálnak, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségi tagjának. Az államfő az ünnepségen 1956-os Emlékérmet és 1956-os Emléklapot is átnyújtott. A díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált.