Sarkozy feloldotta a munkastopot

A francia elnök nem véletlenül választotta bejelentése helyszínéül éppen Varsót. A 2004-es EU-bővítés idején, amikor Szlovákiával együtt 10 új állam csatlakozott az unióhoz, a lengyel vízvezeték-szerelő lett a szimbóluma a franciák olcsó munkaerő tömeges beáramlásától való félelmeinek. Párizs ekkor, csakúgy, mint a régi EU-s tagállamok többsége, korlátozta a javarészt posztkommunista államok polgárai számára a franciaországi munkavállalás lehetőségéit. Az EU a kérdésben ellentmondásos álláspontot képviselt: arra buzdította ugyan a régi tagokat, hogy ne korlátozzák munkaerőpiacukat az új államokból érkező munkavállalók előtt, azonban a csatlakozás jogi feltételeinek jóváhagyásakor lehetővé tette ezt. A liberalizáció csak a 2004-ben csatlakozott országokra vonatkozik, így Romániára és Bulgáriára nem.

Franciaország azzal, hogy korlátozások nélkül megnyitja munkaerőpiacát Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és a három balti állam előtt, tulajdonképpen csak a szomszédjaival szembeni lemaradását hozza be. Nagy-Britannia, Írország és Svédország ugyanis már 2004-ben, korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Franciaországban azonban ezt a lépest nagyban akadályozta a populista mozgalmak riogatása: a keletről érkező olcsó munkaerő rontja a franciák munkához jutási esélyeit.

Brüsszel üdvözölte Párizs döntését, s a korlátozásokat még alkalmazó többi európai uniós tagállamot is arra sürgette, hogy a francia példát követve nyissa meg munkaerőpiacát teljesen az új tagországok dolgozói előtt. Vladimír Špidla munkaügyi EU-biztos megerősítette a bizottságnak azt az álláspontját, hogy a még meglévő korlátozások feloldása mindenkinek kedvező lenne. A párizsi döntés jó előjel az alig több mint egy hónap múlva, július elsején kezdődő féléves francia EU-elnökséghez is – tette hozzá Špidla.

Az EU-tagállamok legtöbbje már részlegesen vagy teljes egészében feloldotta a kelet-európaiakat akadályozó munkaerő-áramlási korlátozásokat. A továbbra is korlátozásokat alkalmazó nagy országok közé tartozik Németország és Ausztria. (mti, ú)