Rusnok az új cseh kormányfő

ÖSSZEFOGLALÓ

Zeman tegnap Jiří Rusnok közgazdászt és politikust nevezte ki új cseh kormányfővé. Az államfő döntését délután jelentették be Prágában, s Rusnok azonnal le is tette az alkotmány által előírt hivatali esküt. Zeman a kinevezési ceremónia utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Rusnok vezette szakértői kormány várhatóan szeptember végéig marad hivatalban.

Valószínűleg nem sikerült megoldani a kormányválságot, hiszen pár órával korábban a polgári demokraták (ODS) közölték: az eddigi kormánykoalíciónak sikerült megszereznie 101 képviselő támogatását Miroslava Němcovának, a koalíció új kormányfőjelöltjének támogatására. A 200 tagú alsóházban ez többséget jelent – közölte maga Němcová, az ODS vezette hárompárti koalíció vezetőinek találkozója után. Němcová erről Zeman államfőt is tájékoztatta, aki visszaüzent: véleménye a kormányválság megoldásának módjáról nem változott. Az eddigi kormánykoalíció pártjainak meggyőződésük, hogy a Zeman elnök által szorgalmazott szakértői kormány nem fogja megszerezni a képviselőház bizalmát.

Csehországban azután alakult ki kormányválság, hogy Nečas lemondásra kényszerült, mert vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, Jana Nagyovát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak.

A jobbközép kormánykoalíció szeretett volna továbbra is hatalmon maradni, de új kormányfővel, esetleg átalakított kabinettel. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) viszont azt szeretné, ha a képviselőház mihamarabb feloszlatná önmagát, és az államfő előrehozott választásokat írna ki. Hogy addig ki kormányozzon, arról a szociáldemokraták nem nyilatkoztak.

Zeman a harmadik lehetőség, a szakértői kormány felállítása mellett döntött. Ez a kormány hatalmon lehet néhány hónapig, de akár a jövő év májusáig is, amikor a rendes képviselőházi választás esedékes. Az államfő úgy látja, hogy ez a legrövidebb út a választásokig. De mivel pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a szakértői kormány nem fog bizalmat kapni a parlamenttől, egyre nagyobb az előrehozott választások esélye. Hogy erre mikor kerülhet sor, az szintén kérdéses. Az előrehozott választások feltétele: a 200 tagú alsóházban 120 képviselőnek meg kell szavaznia a testület feloszlatását. Az államfőnek ugyanis nincs joga a parlament feloszlatására.

Arról, mennyire alkotmányos az államfő döntése a szakértői kormányról, amikor a képviselőházban a kormánykoalíció saját állítása szerint képes 101 képviselő támogatásának megszerzésére, alkotmányjogászi körökben megoszlanak a vélemények. A többség véleménye: Zeman ezzel a döntésével igyekszik az eddiginél nagyobb szeletet biztosítani a hatalomból az államfői hivatalnak, s a cseh parlamenti demokráciát az elnöki rendszer felé tolja. Amíg ugyanis a szakértői kormány van hatalmon, amelynek összetételéről minden nyilatkozat ellenére nyilvánvalóan az államfő dönt, Zeman kezébe kerül a hatalom gyeplője, s több fontos kérdésben neki tetsző megoldás születhet.

Mindjárt az első szakaszban megoldódhat a nagykövetek problémája. Karel Schwarzenberg eddigi külügyminiszter ugyanis nem volt hajlandó pozsonyi nagykövetnek jelölni Lívia Klausovát, a volt államfő feleségét, moszkvai nagykövetnek pedig Vladimír Remek csehszlovák űrhajóst, a kommunista párt prominens tagját. Az új külügyminiszternek, aki állítólag Hynek Kmoníček, az elnöki iroda külügyekért felelős vezetője lesz, ez ellen nyilván nem lesz kifogása. (MTI, TASR, ú)