Ruházati cikkek „Made in Europe” címkével

A nem túl távoli jövőben „Made in Europe” címkével ellátott ruházati cikkek is megjelenhetnek az európai és a világpiacon, ha megvalósulnak az uniós textil- és ruházati ipar versenyképességének növelésére tett brüsszeli javaslatok.

Az új címke esetleges bevezetése egyike annak a számos elképzelésnek, amelyeket az Európai Bizottság vetett fel az ágazat helyzetéről a múlt héten elfogadott közleményében.

Az unió végrehajtó intézménye azért tűzte napirendre az európai textil- és ruházati ipar versenyképességének az ügyét, mert négy évtized után, 2005 januárjától megszűnik az importkvótáknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján alkalmazott rendszere.

Ez önmagában is mélyrehatóan átalakítja a textilkereskedelmet, emellett az unióban nem sokkal ezt megelőzően bekövetkező bővítés eredményeként félmillióval, 2,6 millióra emelkedik a textiliparban foglalkoztatottak száma.

Jelentősen megváltozik az európai textilipar a 2004-es bővítést követően, és az új versenytársak megjelenése hátrányosan érintheti a jelenleg 15 EU-tagállam protekcionista védelmet élvező ágazatát. Ráadásul kemény vetélytársak felbukkanására lehet számítani a fejlődő országokból is, hiszen a velük szemben alkalmazott importkorlátozást 2005-től fel kell oldani. Ennek következményeként olcsó pakisztáni, indiai vagy kínai termékek áraszthatják el az európai piacot.

Erkii Liikanen, a bizottság ipari kérdésekért felelős tagja szerint az európai textil- és ruházati ipar már eddig is bizonyította, hogy képes korszerűsíteni tevékenységét és alkalmazkodni a nagyobb változásokhoz.

Pascal Lamy kereskedelmi biztos szerint az európai textiliparnak van jövője, de a változó körülmények között arra is figyelni kell, hogy a kereskedelmi feltételek a fejlődő és különösen a legszegényebb országok számára is előnyösek legyenek.

A bizottsági közlemény mind az ipar-, mind a kereskedelempolitika terén új intézkedésekre és módszerekre tesz javaslatot az ágazat versenyképességének növelése érdekében. A megújulás szempontjából a kutatási és fejlesztés, az innováció és a szakképzés szerepét emeli ki. A K+F területén új anyagok és gyártási eljárások kifejlesztését, valamint a fenntartható fejlődést segítő tiszta technológiák bevezetését tartja fontosnak. Az oktatási és képzési politikát illetően azt javasolja, hogy a kis- és középvállalatok számára meg kell könnyíteni az ilyen célokra igénybe vehető forrásokhoz való hozzájutást. Javasolja annak megvizsgálását is, nem lenne-e érdemes bevezetni a „Made in Europe” eredetmegjelölést a kontinensen gyártott termékek népszerűsítésére és a vásárlók jobb tájékoztatására. Az európai textil- és ruházati iparban jelenleg 177 ezer vállalat működik, amelyek évente összesen mintegy 200 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolítanak le. Ez az ágazat képviseli az uniós feldolgozóipari termelésnek a 4, a foglalkoztatottságnak pedig a 7 százalékát.

Az Egyesült Államok mellett az EU részesedik a legnagyobb mértékben a világ textilkereskedelmi forgalmából. A textilipari termékek exportjában az első, a ruházati cikkekében pedig Kína után a második helyen áll. (MTI, e-o)