Rugova is tanúskodni kíván

Milosevics tegnap, a per második napján. Támadva fog védekezniTASR/EPA-felvétel Brüsszel/Pristina. Tekintettel arra, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakított Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ügyészeinek bevezető beszédei – beleértve a különböző bizonyítékok bemutatását is – nagyon elhúzódtak, még a délutáni órákban sem volt biztos, hogy maga a vádlott, Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök megtarthatja-e tegnapra tervezett beszédét. Végül is csak rövid felszólalása volt, a védőbeszédet ma mondja el. Milosevics nem ismeri el Hága illetékességét, nem nevezte meg védőit, s maga kívánja védeni magát. Eddigi nyilatkozatai alapján Hágában arra számítanak, hogy a támadást tartja majd a legjobb védekezésnek, és azzal fog érvelni, a koszovói háborúban a saját népét védte az albán szeparatistákkal szemben, s hogy Jugoszlávia a NATO-bombázások áldozata lett. Tegnap, a hágai per második napján Ibrahim Rugova, a koszovói albánok legismertebb politikai vezetője Pristinában közölte, hogy tanúskodni kíván Milosevics ellen Hágában.

Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék főügyésze elképzelhetőnek tartja hivatalban lévő és volt államfők, politikusok tanúként való megidézését a Milosevics-perben, ha a volt jugoszláv elnök kellően meg tudja indokolni kérését. Azt mondta, egyáltalán nem kizárt például Jacques Chirac francia elnök vagy Bill Clinton volt amerikai államfő meghallgatása, elvégre több fontos tárgyalást folytattak az elmúlt években a jugoszláv elnökkel. Sokkal óvatosabban beszélt viszont Del Ponte arról, hogy a több mint 300 tanú között vannak-e Milosevics egykori bizalmas politikustársai és vádalku fejében tanúskodnak-e majd az egykori államfő ellen. „Csakugyan akadt több olyan személy, aki jelezte, hogy szeretne beszélni velünk, s akiket irodám esetleg vizsgálat tárgyává tesz. Egyesek tudják ezt, mások gyaníthatják. Mindazonáltal pillanatnyilag nincs még igazi megállapodásunk senkivel.” A főügyész asszony elmondta azt is, hogy nyomozást folytat a koszovói albán nemzeti felszabadítási front (UCK) viselt dolgai után és reméli, hogy még idén sikerül vádat emelni az UCK által elkövetett bűnök ügyében is. Szerinte a hágai törvényszéknek most már elég jó együttműködést sikerült kialakítania a szerb kormánnyal, de nem csökkentek a nehézségek a jugoszláv hatóságokkal. „Nem férhetek hozzá a katonai irattárakhoz és azt is tudom, hogy több vádlott, köztük Ratko Mladics tábornok a hadsereg védelmét élvezi. Ezenkívül Jugoszlávia olyan törvényt készít elő, amely elvben megkönnyíti majd az együttműködést a törvényszékkel. De csak elvben. Valójában megnehezítené, mert minden kérésünk teljesítését szövetségi felhatalmazáshoz kötné, ami például azt jelenti, hogy véget vetne Szerbiával való közvetlen együttműködésünknek” – tette hozzá. (TASR, MTI)