Romániában senki sem akar számlálóbiztos lenni

A bukaresti lap szerint nem is csoda, hogy nehezen sikerül biztosítani a megfelelő létszámot, hiszen a jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy napi bruttó ötven lejért (mintegy 12 euróért) két héten át folyamatosan dolgoznak.

"Ez olyan magyar ügy, ami mögé mindenkinek fel kell sorakoznia" – idézi az újság Kovács Pétert,  a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárát. Több erdélyi városban ugyanis meg kellett hosszabbítani a népszámlálási biztosok toborzásának határidejét, mivel nem gyűlt össze a szükséges számú biztosjelölt. Számlálóbiztosok lehetnek mindazok, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, jól beszélnek románul, továbbá büntetlen előéletűek.

Az RMDSZ főtitkársága az előző napon egyeztetett a népszámlálásra való felkészülésről: a tervek szerint tájékoztató kampány indul, és a szövetség munkatársai mindazokat a településeket végiglátogatják, ahol 2002-ben a magyarság aránya 18 és 22 százalék között volt. Kovács Péter hangsúlyozta: országszerte legalább hat-hétezer magyar kérdezőbiztosra lenne szükség az arányos képviselethez, az RMDSZ elsősorban a pedagógusok részvételére számít.

László Attila kolozsvári alpolgármestertől a lap megtudta: a jelöltek kiválasztásánál a gondot az okozza, hogy bár rengetegen jelentkeztek a feladatra, nagyon sok az olyan vállalkozó, akinek még érettségije sincs. "Felmerült annak lehetősége, hogy önkormányzati dolgozókkal pótoljuk a hiányt, de ez azt jelentené, hogy két hétre megbénítjuk a polgármesteri hivatal működését" – hangsúlyozta az alpolgármester.

A székelyföldi Hargita megyében ugyanakkor nem okoz gondot a felmérésre való felkészülés. Maria Elena Abos, a megyei statisztikai hivatal helyettes ügyvezető igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatalok szerint többen jelentkeznek a számlálóbiztosi posztokra, mint ahány betölthető.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester fontosnak nevezte, hogy a népszámláláskor a magyar családokat magyar számlálóbiztosok keressék fel. Antal Árpád ugyanakkor arra kér mindenkit: ne székelynek és ne csángónak vallja magát, hanem magyarnak, hiszen az érdekérvényesítés szempontjából fontos, hogy a magyarság egységben mutassa meg az erejét.