Részvétel az EP-választáson - háttér

Az Európai Parlament adatai szerint öt évvel ezelőtt a választáson Luxemburgban és Belgiumban volt a legmagasabb, 90 százalék feletti a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92 százalékos volt a részvétel az országban.

2009-ben Máltán 79 százalékos volt a részvétel, Olaszországban a választásra jogosultak 65 százaléka ment el szavazni, Dániában 60, Cipruson 59, Írországban 58 százalékuk. A választásra jogosultak több mint fele elment szavazni Lettországban (54 százalék) és Görögországban (53 százalék) is. Ötven százalék alatti volt a részvétel Svédországban (46), Ausztriában (46), Spanyolországban (45), Észtországban (44), Németországban (43) és Franciaországban (41).

Hat tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Bulgáriában (39), Finnországban (39), Hollandiában (37), Portugáliában (37), Magyarországon (36) és az Egyesült Királyságban (35). Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Csehországban (28), Szlovéniában (28), Romániában (28), Lengyelországban (25) és Litvániában (21 százalék).

A legalacsonyabb, 20 százalék közeli volt a részvételi arány Szlovákiában, itt a választásra jogosultak közül csak minden ötödik ment el szavazni. Az EP-választások történetében a legalacsonyabb részvételi arányt is Szlovákia produkálta: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban jelentős csökkenés következett be és a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultaknak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben pedig 43 százalék volt.

Elemzők azt várják, növelni fogja a választási részvételt, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállamoknak mostantól figyelembe kell venniük az európai parlamenti választások eredményét az Európai Parlament elnökének jelölésekor, vagyis a választók a mostani voksolással egyértelműen beleszólhatnak abba, ki vegye át az unió vezetését.