Rendkívüli ülést tart az ENSZ Közgyűlése csütörtökön Trump döntése miatt

A közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Trump december 6-i döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országok, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát.

A dokumentumot a 15 tagú BT 14 tagja támogatta.

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött közölte: reméli, hogy a közgyűlés elé terjesztett határozattervezet "elsöprő támogatottságot" fog élvezni. 

Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van.

Egy 1950-ben elfogadott ENSZ-határozat értelmében össze lehet hívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy javaslatokat tegyenek tagországoknak kollektív fellépés céljából, ha az ENSZ BT ebben kudarcot vallott. 

A világszervezet fennállása óta az ENSZ-közgyűlés mindössze 10 rendkívüli ülését hívták össze, legutóbb 2009-ben Kelet-Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében. A csütörtöki ülés ennek a lassan nyolc évvel ezelőtti gyűlésnek a folytatása lesz - jegyezte meg a Reuters hírügynökség. 

Szakértők, sőt, ENSZ-diplomaták szerint is nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok élni fog vétójogával a BT-ben, az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a határozat arab és muszlim támogatóinak a célja inkább az volt, hogy megmutassák: Trump döntését globális szinten ellenzik. 

Az amerikai ENSZ-nagykövet "sértésnek" minősítette a határozattervezetet, amit szerinte Washington nem fog elfelejteni. Nikki Haley szerint az ENSZ rákényszerítette az Egyesült Államokat a vétóra, mindössze azért, mert élt döntési jogával arról, hogy hova helyezi nagykövetségét.

Jeruzsálem sorsa a palesztin-izraeli konfliktus jelenleg legkényesebb pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a szent városra, miközben a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt, majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának.