Rasmussen: Oroszország megszegte a szabályokat

A dán politikus szerint Oroszország nyilvánosan fenyegetésként igyekszik beállítani az észak-atlanti szövetséget, holott éppen az orosz lépések jelentenek fenyegetést a nemzetközi rendre. A főtitkár közölte: a NATO nem lát változást Moszkva viselkedésében, ezért úgy ítéli meg, hogy nincs más választása, mint fenntartani a gyakorlati együttműködés felfüggesztését Oroszországgal. Rasmussen hozzátette, hogy ennek megváltoztatására mindaddig nem is lesz lehetőség, míg Oroszország "vissza nem lép", és eleget nem tesz nemzetközi kötelezettségeinek.

Anders Fogh Rasmussen négy felszólítást intézett Moszkvához. Egyrészt hatékony és valós intézkedéseket követelt Ukrajna destabilizálásának leállítása érdekében, másrészt olyan feltételek megteremtését követelte, amelyek lehetővé teszik az ukrajnai béketerv megvalósítását. Moszkvának Rasmussen szerint fel kell hagynia a kelet-ukrajnai fegyveres csoportok támogatásával, és le kell állítania, hogy fegyverek és fegyveresek lépjék át határait.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a szövetség "mélyen elkötelezett", hogy támogassa Ukrajnát, ezért vagyonkezelő alapokat fog létrehozni, hogy segítsen Kijevnek a logisztika, az irányítás és a kibervédelem terén, valamint, hogy segítse egykori katonák beilleszkedését a civil életbe.

A főtitkár sajtótájékoztatóját követően Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna "teljes mértékben" elkötelezett a bejelentett béketerv mellett, és mindent megtesz annak végrehajtása érdekében. Ukrajna kitart a korábban egyoldalúan kihirdetett tűzszünet mellett, annak dacára, hogy fegyveresek Szlavjanszk közelében lelőttek egy helikoptert és megöltek kilenc embert - közölte Klimkin. "Az ilyen provokációk rendkívül veszélyesek a béketervre nézve" - húzta alá a politikus.

Klimkin arról is nyilatkozott, hogy a pénteken lejáró tűzszünet esetleges meghosszabbításáról csak Petro Porosenko államfő dönthet, ez az ő kizárólagos joga, a döntést pedig nyilvánvalóan befolyásolják majd a következő napok eseményei. A külügyminiszter pozitív lépésnek nevezte, hogy az orosz felsőház visszavonta az elnöknek adott felhatalmazást, hogy katonai erőt alkalmazzon Ukrajna területén. Újságírók a Krímmel kapcsolatos ukrán álláspontól is kérdezték Pavlo Klimkint, aki közölte: pozíciójuk a napnál is világosabb.

"A Krím Ukrajnáé volt, most is az, és a jövőben is az lesz" - húzta alá az ukrán külügyi tárca múlt héten kinevezett vezetője. Klimkin az Európai Unióval pénteken aláírandó társulási és szabadkereskedelmi egyezményről is említést tett, mondván: mindenek előtt azt várja az uniótól, hogy aláírja a megállapodást, amely szavai szerint az egyik legbiztosabb garanciája Ukrajna függetlenségének.