Putyin elrendelte a rendkívüli hadgyakorlatok befejezését

Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy miután az elnöknek, aki egyben hadsereg főparancsnoka is, jelentést tettek a hadgyakorlatok sikeres végrehajtásáról, a politikus elrendelte a csapatok visszatérését.    A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén múlt szerdán indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos Nyugati, valamint Közép-oroszországi Katonai Körzetéhez tartozó csapatok, illetve más katonai egységek vettek részt.    A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak, és azokról tájékoztatták az Oroszországban akkreditált külföldi katonai attasékat is. A kijelölt körzetekben az előzetes tervek szerint is március 3-ig bezárólag kellett végrehajtani a műveleteket.    Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint a harckészültségi ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a hadsereg kijelölt egységei megfelelnek-e a terror-, közegészségügyi-, illetve járványveszély, valamint műszaki jellegű katasztrófa okozta válsághelyzetek esetére előírt elvárásoknak.    Az ellenőrzést az említett két katonai körzet egységei mellett a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtották végre. A nagyszabású műveletekben mintegy 150 ezer katona és a hadsereg alkalmazásában lévő személyek, csaknem 90 repülőgép, több mint 120 helikopter, közel 880 páncélos, több mint 1200 más harci jármű, valamint csaknem 80 hadihajó és más vízi jármű vett részt.    A hadmozdulatokra az ukrajnai hatalomváltás okozta belpolitikai feszültségek közepette és a dél-ukrajnai Krím félsziget orosz megszállásával egy időben került sor. Az orosz fegyveres erők az utóbbi napokban nagy erőket felvonultatva, egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést az orosz többségű és az orosz Fekete-tengeri Flotta egyetlen támaszpontjának helyet adó félszigeten.    Közben - a nyugati hatalmak és az új ukrán vezetés tiltakozása ellenére - Moszkva folytatja nyomásgyakorlását az általa el nem ismert új kijevi hatalomra. Szaakasvili déja vu-érzésről ír a Financial Times Europe-banDéja vu-érzésről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Miheil Szaakasvili volt grúz elnök az Ukrajnában kialakult helyzetet elemezve. A 2008-as grúziai helyzethez hasonlítja az ukrán válságot, mondván: Moszkva akkor is útleveleket osztogatott Grúzia szakadár területein, majd agitátorokat küldött az ott élők felheccelésére, végül beavatkozott állampolgárai védelmére hivatkozva.    Szaakasvili azt állítja, az Ukrajnával szomszédos egyik ország vezetője elárulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta, hogy Ukrajnát osszák fel Oroszország és nyugati szomszédai között, és nem tűnt úgy, mintha viccelne.    A volt grúz elnök szerint országa ötödének megszállására a Nyugat nem megfelelően reagált, és ez is okolható azért, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lépéseket tesz.    "Ahelyett, hogy józan eszükre hallgattak volna, inkább olyan "szakértők" és hasznos idióták szavára adtak, akik méltánytalan mértékben Grúziát okolták a konfliktusért" - vélekedik Szaakasvili, aki azt is leírja, hogy amikor figyelmeztetett, hogy Ukrajna lehet a következő áldozat, akkor még a vele rokonszenvező politikusok is úgy tettek, mintha képzelődne.    Szaakasvili szerint a nyugati kommentátorok egy része most is úgy tesz, mintha Moszkvának történelmi okokból joga lenne lerohanni szomszédait, és van, aki szóhasználatával arra utalgat, hogy a Krím igazából nem része Ukrajnának.    "Putyint valószínűleg nem fogják felzaklatni a nyugati szankciós fenyegetések. Az ilyen szavakat a múltban sem váltották tettekre, és nyugati politikusok egy része most is kerekperec elutasítja a büntetőintézkedések lehetőségét" - állapítja meg az egykori grúz elnök, aki szerint Európának és Amerikának két kérdésre kell választ találnia: továbbra is arra biztatnak-e országokat, hogy merjenek arra vágyni, hogy szabadok és demokratikusak lehessenek, illetve minden alkalommal magukra hagyják-e ezeket az országokat, amikor Putyin megbünteti őket. Miheil Szaakasvili szerint a nyugati demokráciák saját erejüket mindig alá-, míg Oroszország erejét mindig túlbecsülik.    A volt grúz elnök szerint "brutálisan világos", hogy Putyin mire törekszik Ukrajnában: lenyesegeti egyes részeit, hogy a többiben eluralkodjon a káosz, ami majd lelohasztja az európai lelkesedést, hogy tárt karokkal fogadják Ukrajnát, ami így könnyű prédává válik Oroszország számára. Szaakasvili szerint Putyin nem fog Ukrajnánál megállni, azután a balti államok következnek, ezért az EU-nak és a NATO-nak azonnal cselekednie kell.    Gideon Rachman, az FT kolumnistája publicisztikájában arról ír, hogy szerinte Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy új hidegháborút vívjon, mert az orosz gazdaság legalább annyira függ a Nyugattól, mint a Nyugat Oroszországtól, a gazdag oroszok természetesnek veszik, hogy elruccannak Párizsba vagy Londonba a hétvégére, milliárdokat tartanak nyugati bankokban vagy befektetésekben, ráadásul eddig sem a brit, sem a svájci hatóságok nem nagyon kérdezősködtek, hogy honnan származnak azok a milliárdok, holott maga az orosz jegybank úgy becsüli, hogy az országból 2012-ben távozó 56 milliárd dollár mintegy kétharmada piszkos pénz, bűncselekményekhez köthető. A pletyka szerint Putyin is milliárdokat tart valahol Nyugaton, vélhetően nem mindet a kremli fizetéséből tette félre - írja Rachman. A beutazási tilalom például attól fosztaná meg az orosz elitet, hogy Nyugaton felhalmozott javait élvezze - mutat rá a szerző.    Rachman utal arra is, hogy az európai vezetőket aggaszthatja az orosz gázcsapok elzárása miatt otthonaikban didergő választók rémképe, ugyanakkor úgy véli, mind Európa sebezhetősége, mind Moszkva hajlandósága a "gázfegyver" bevetésére túl lehet hangsúlyozva. Az orosz exportbevételek 70 százaléka ebből származik, Oroszországnak el kell adnia ezt a gázt - mutat rá Rachman, aki szerint Európa egyre kevésbé kiszolgáltatott az orosz gáznak, mert az alternatív energiaforrások mind nagyobb teret nyernek. Lengyel lap: az oroszok csendben felfegyverezték a krími lakosság egy részétLengyel titkosszolgálati értesülések szerint a Krím félsziget lakosságának egy részét Oroszország csendben felfegyverezte - írta Moszkva ötödik hadoszlopa című cikkében kedden a Rzeczpospolita című lengyel lap. Moszkva az elmúlt években intenzíven hozott létre Ukrajnában társadalmi szervezeteket az orosz és oroszbarát lakosság bevonásával. Ily módon az oroszoknak van ott egy, a kijevi hatalomtól független, nem hivatalos intézményi hálózatuk. A leginkább oroszbarát hangulat a Krím félszigeten uralkodik. Megerősítik ezt a lengyel hírszerzési értesülések is. A lengyel titkosszolgálatok már két héttel ezelőtt figyelmeztették a varsói vezetőket: Moszkva megkísérelheti felhasználni a szeparatista erőket arra, hogy elszakítsa a félszigetet Ukrajnától.    Mi több, a lengyel hírszerzés szerint a Krím lakóinak egy részét az oroszok csendben felfegyverezték. Így például a kozákokat, akik Oroszországhoz szeretnék csatolni a félszigetet. A lengyel hírszerzés azt is jelezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog ellenállni az oroszoknak, mert a tisztikar többsége Moszkva-barát. Az ukránok egy puskalövés nélkül engedték át az ellenőrzést az oroszoknak a Krímben - fűzi hozzá a lap.    Varsó meggyőződése szerint a Krím Ukrajna számára elveszett, Oroszország átvette a félsziget ellenőrzését. A nemzetközi megfigyelők kiküldése, amiről Angela Merkel német kancellár állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy időre lecsillapítja a helyzetet. Viszont ez egyenértékű annak elismerésével, hogy az ukrán terület ügyében Oroszországgal kell tárgyalni. A tárgyalások évekig elhúzódhatnak, mialatt Moszkva fogja ellenőrizni a félszigetet. A helyzet hasonlít a 2008. évi grúz-orosz háborúhoz, az Abházia és Dél-Oszétia feletti orosz ellenőrzés átvételéhez. Oroszország hasonló mechanizmust alkalmazhat Ukrajna és a volt Szovjetunió más területein is.    A lengyel belügyminisztérium megkezdte a felkészülést egy esetleges nagy menekülthullám érkezésére Nyugat-Ukrajnából, ami az orosz-ukrán konfliktus első súlyos következménye lehet Lengyelország számára - írta a lengyel lap. Kétséges az ukrán-amerikai futballmérkőzés ciprusi megrendezéseKétségessé vált a szerdára kiírt Ukrajna-Egyesült Államok barátságos labdarúgó-mérkőzés ciprusi megrendezése. Az ukrán szövetség elnöke, Anatolij Konkov hétfőn este jelezte: a játékosok nem utaznak el Ciprusra. Ugyanakkor az amerikai szövetség saját Twitter oldalán azt írta, hogy a mérkőzést megrendezik.   A találkozóra eredetileg Harkivban került volna sor, ám a feszült ukrán belpolitikai helyzet miatt egy hete áthelyezték Ciprusra. Akkor az ukrán szövetség hangsúlyozta, hogy a helyszínváltoztatásra az amerikaiak kérésére került sor.