Politikai ügy lett a Nobel-békedíj

Sirin Ebadit több ezres tömeg várta Teheránban (TASR/AP-felvétel) A politikai foglyok szabadon bocsátásának követelésével érkezett viszsza Teheránba a Nobel-békedíj idei kitüntetettje. Merész politikai jelszavakat hangoztató több ezres tömeg fogadta őt a teheráni nemzetközi repülőtéren. A Párizsból érkező Ebadi rögtön beszédet intézett az őt éljenző, szabadságot és igazságosságot követelő tömeghez. Sürgette, hogy minden politikai foglyot bocsássanak haladéktalanul szabadon Iránban. Az iráni ügyvédnő, aki egy párizsi konferencián tartózkodva értesült róla, hogy neki ítélték a Nobel-békedíjat, kitartó harcot folytat hazájában a nők és a gyermekek jogaiért, s számos ellenzéki védőügyvédjeként szerepelt politikai színezetű perekben.

Az amerikai AP hírügynökség szerint nagy volt a biztonsági készültség a teheráni repülőtér körül, mert a hatóságok attól tartottak, hogy összecsapás robbanhat ki az új Nobel-békedíjas személyiség reformpárti hívei és a minden liberalizáló reformot elutasító muzulmán konzervatívok csoportjai között. Az iráni társadalmat mélyen megosztja a teokratikus rendszer változatlan fenntartásához ragaszkodó konzervatívok és a reformokat sürgető erők politikai harca. Ebadi Nobel-díja még mélyítette is a megosztottságot az emberjogi aktivista kitüntetését ünneplő reformpártiak és a keményvonalasok között, akik szerint Ebadi az iszlám köztársaság ellensége, s a nyugati hatalmak malmára hajtja a vizet.

Mohammed Hatami mérsékelten reformpárti elnök, aki egy-két évig a reformmozgalom központi személyisége volt, de mostanra óvatos, lassú, ellentmondásos reformtörekvéseivel lemaradt a radikálisabbá vált reformtábortól, arra figyelmeztette Ebadit, hogy megnövekedett nemzetközi tekintélyét Irán és az iszlám érdekében kamatoztassa az amerikai és az izraeli fenyegetésekkel szemben, s ne engedje meg, hogy sikerével visszaéljenek Irán ellenségei.

Ebadi tegnapi sajtókonferenciáján kijelentette: „Nem változtatok eddigi módszeremen, a Nobel-díj bebizonyította, hogy jó úton járok.” Hozzátette, hogy társaival együtt folytatja az iráni törvények reformjáért vívott harcát, és azt kérik az iráni kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogok terén vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy továbbra is elsőrendű fontosságot tulajdonít azok védelmének, akiket politikai okokból fognak perbe. Elismerte, hogy a díj által nagy nyomás nehezedik rá, de a jövőben még keményebben fog dolgozni céljaiért, továbbra is harcol a nők és a gyermekek jogaiért is. Reményét fejezte ki, hogy mielőbb szabadon bocsátják Iránban az összes politikai foglyot és újságírót. Hatami iráni elnök kijelentésére reagálva, mely szerint a Nobel-békedíjnak nincs nagy jelentősége, Sirin Ebadi közölte: „Ez az ő álláspontja, tiszteletben tartom.” De felhívta a figyelmet arra, hogy egy muzulmán nőnek adott Nobel-békedíjjal „a világ elismerte: az iszlám nem az erőszak és a terror vallása”, és a nőket nem az iszlám vallás, hanem egy patriarkális rendszer nyomja el.

Hatami elnök kedden nemcsak a Nobel-békedíjról beszélt eléggé lekicsinylően. Közölte azt is, Teherán teljes mértékben kész együttműködni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor kérte, hogy vegyék figyelembe Iránnak az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvével kapcsolatos érdekeit. Egyes hírek szerint holnap Teheránban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a kiegészítő jegyzőkönyv esetleges aláírásáról. Hatami megerősítette, hogy nem kívánnak problémákat okozni, és teljes erejükkel együtt kívánnak működni a NAÜ-vel, viszont szóvá tette az ügynökség Iránhoz intézett ultimátumának politikai jellegét. Eközben Bécsben egy ott száműzetésben működő iráni ellenzéki szervezet közölte, hogy Irán titokban Iszfahán közelében egy létesítményt hozott létre, hogy tesztelje azokat a centrifugákat, amelyeknek a katonai célú urándúsításhoz használnak. Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa nevű szervezet szerint a létesítmény 15 kilométerre keletre épült Iszfahántól és a Fuel Research and Production Centre nevet viseli. Teheránban azonnal közölték: Irán nem rejteget semmiféle nukleáris létesítményt, s tagadja, hogy nukleáris programja katonai célokat szolgálna. (m, t, ú)

Khomeini unokája beavatkozást akar

Brüsszel. Az iráni iszlám forradalom vezetőjének, s az USA esküdt ellenségének, Khomeini ajatollahnak az unokája mélyreható demokratikus változásokat akar hazájában, s úgy véli, ehhez egy agresszív amerikai fellépés jelentené a legjobb esélyt. „Az irániak – s én ismerem őket – amerikai katonai beavatkozást szeretnének Iránban” – jelentette ki a 46 éves, liberális elveiről ismert Szájid Huszein Khomeini. Ha viszont egy ilyen akció nem lehetséges, akkor szerinte fontos lenne, hogy az amerikaiak legalább az iráni ellenzéket támogassák. (MTI)