Párizs nem emel vétót

„Világosan meg fogom mondani, hogy helyesen döntöttem, és azok is helyesen döntöttek, akik csatlakoztak hozzánk” – jelentette ki az elnök a Fox News hírtelevíziónak. Az interjút tegnap este sugározták, de már vasárnap este – közép-európai idő szerint tegnap hajnalban – részleteket tettek közzé belőle. Bush elnök ma az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán mond beszédet. Tavaly szeptemberben is felszólalt, akkor a BT támogatását akarta megszerezni Irak ellen, arra figyelmeztetve a világszervezetet, hogy a jelentéktelenségbe süllyed, ha tétlen marad. Franciaország, Oroszország és Németország ellenállása miatt az USA végül a BT jóváhagyása nélkül indított háborút Irak ellen a mellette felsorakozó országok koalíciójának az élén. Az elnök most személyesen is igyekszik majd meggyőzni a háború fő bírálóit az újjáépítés sikerének a fontosságáról: kétnapos New York-i útján találkozni fog Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral is. Bush az interjúban nem tartotta lényegesnek, hogy nagyobb politikai szerepet engedjen át az ENSZ-nek az amerikai határozattervezet megszavazásáért cserébe, bár hasznosnak ítélte, ha a világszervezet segítene az iraki alaptörvény megalkotásában és a választások előkészítésében. Bush az amerikai határozattervezetről szólva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy semmi se akadályozza a szuverenitás rendezett helyreállítását, vagyis szerinte először az alkotmányt kell kidolgozni, majd választásokat rendezni, és csak ezt követheti a hatalom átadása. Washington abban bízik, hogy az új BT-határozat révén további országok küldenek katonákat Irakba, vagy járulnak hozzá az újjáépítés költségeihez.

Jacques Chirac francia elnök jelezte: Párizs nem emel vétót az amerikai határozattervezet ellen, bár támogatni csak akkor tudja, ha a tervezet rögzíti az iraki szuverenitás helyreállításának határidejét, a hatalomátadás menetrendjét és az ENSZ kulcsszerepét. Kijelentette, hogy a szuverenitást jelképesen a lehető leghamarabb át kell adni a 25 tagú iraki kormányzó tanácsnak, majd pedig a valódi hatalmat is a következő 6-9 hónap során. Chirac erről a The New York Times tegnapi számának nyilatkozott, mielőtt elutazott az ENSZ-közgyűlés ülésszakára. A francia elnök szombaton Berlinben Gerhard Schröder német kancellárral és Tony Blair brit kormányfővel tárgyalt, de nem jutottak dűlőre arról, hogy az amerikai erők mikor adják át a hatalmat az irakiaknak. Blair vasárnap José María Aznar spanyol kormányfővel is tanácskozott. Franciaország és Németország a szuverenitás gyorsabb helyreállítását sürgeti, és nagyobb szerepet szán a ENSZ-nek annál, mint ahogy azt az amerikai határozattervezet előirányozza. Washington szerint a hatalmat csak demokratikus választással törvényesített vezetésnek lehet átadni, minden más megoldás csak kiélezné az irakiak belső ellentéteit.

Moszkva nem küld békefenntartókat Irakba. A héten az USA-ba utazó Vlagyimir Putyin orosz elnök amerikai újságíróknak kifejtette: Oroszország ugyanakkor aláírja és végrehajtja a BT iraki határozatát, ha az az orosz érdekek figyelembe vételével készül el. Putyin szerint a BT-határozatban pontosan meg kell határozni az ENSZ-erők mandátumát, azt, hogy mi lesz a feladatuk és mennyi ideig fognak Irakban tartózkodni. Putyin úgy fogalmazott, hogy Irak kérdésében Oroszország több más államnál liberálisabb álláspontot képvisel. Például nem hiszi, hogy amíg az amerikai és brit csapatok jelen vannak, nem lehet szó semmiféle rendezésről.