Parázs téma a passzív választójog

Továbbra is nyitott viszont a határon túli állandó lakhelyű magyarok szavazati jogának kérdése. A Fidesz az elmúlt hónapokban többször megígérte, a határon túli magyar állampolgároknak is jár majd szavazati jog, ám sajtóértesülések szerint ez a kérdés lesz az egyik „legforróbb”.

A határon túliak szavazati jogával kapcsolatban két fő kérdést kell eldöntenie a kormánytöbbségnek. Az egyik, hogy csak listákra vagy egyéni választókörzetekben is szavazhatnak-e a külföldön élők. A másik fő kérdés, hogy az aktív (választhatnak) mellett passzív (választhatók lesznek) választójogot is kapnak-e. A szlovák politikusok többször kijelentették, elfogadhatatlan számukra a határon túliak szavazati joga, ám a passzív választójog megadása még hevesebb szlovák reakciókat váltana ki. Ugyanakkor tény: a szlovákiai lakhellyel nem rendelkező szlovák állampolgárok ugyanúgy szavazhatnak, mint az itthon lakók.

„A választási rendszerben nagyon nehéz lesz megoldani, hogy ne másodrendű választói jognak látszódjon a határon túli magyarok számára adott lehetőség” – mondta lapunknak Török Gábor politikai elemző, utalva ezzel arra, hogy ha csak listára szavazhatnának a külhoniak, ez tulajdonképpen csak fél voksot jelentene. Ebben az esetben a Jobbik vélhetően azzal támadná a Fideszt, hogy a határon túliakat csak másodrendű polgároknak tartja. „Ezzel olyan problémát teremtett magának a Fidesz, amelyben végül nehéz lesz mindenki megelégedésére dönteni. És itt a mindenki alatt a határon túli magyarokat is értem” – tette hozzá Török Gábor.

A választási törvényt még ősszel rendeznie kell az Országgyűlésnek, ugyanis a magyar alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében a jelenlegi szabályozás csak év végéig érvényes. Az új Országgyűlés 200 tagú lesz (jelenleg 386 képviselője van), ezen felül tagjai lesznek a magyarországi kisebbségek képviselői – kérdéses, hogy csak tárgyalási joggal vagy teljes mandátummal. (MSz, MTI)