Palesztin megbékélést sürget az EU

A miniszterek közölték: az EU, amint azt a körülmények megengedik, kész felújítani gázai határellenőrzési misszióját. Az unió elsődlegesnek tartja, hogy a humanitárius segélyszállítmányok bejuthassanak a Gázai övezetbe.
    Az állásfoglalás a palesztin belső megbékélést kulcsfontosságúnak minősítette a közel-keleti térség békéje és stabilitása szempontjából, valamint támogatásáról biztosította Egyiptom és az Arab Liga erre irányuló közvetítő szerepét.
    Az EU annak nyomán aktivizálta magát a Közel-Kelet vonatkozásában, hogy Izrael - George Bush amerikai elnökségének utolsó napjaiban, tehát amikor az Egyesült Államok részéről nem lehetett számítani határozott fellépésre - katonai akciót indított a Gázai övezet ellen, ahonnan a Hamász szélsőséges palesztin szervezet emberei rendszeresen rakétákkal támadtak izraeli területeket. A Hamász szemben áll a nála jóval mérsékeltebb Abbász elnök Palesztin Nemzeti Hatóságával, amelynek a hatalma jelenleg gyakorlatilag Ciszjordániára korlátozódik. A korábban Izraellel megkötött tűzszünetet a Hamász mondta fel.
    Izrael időközben befejezte offenzíváját, és kivonta katonáit a Gázai övezetből, súlyos rombolások nyomát és katasztrofális körülmények közt vegetáló lakosságot hagyva hátra maga után. Most újabb tűzszünet van érvényben, de a zsidó állam világossá tette: ennek életképessége attól függ, hogy megszűnik-e a fegyverek becsempészése Egyiptomból a Gázai övezetbe.
    Az EU arra nem vállalkozik, hogy gondoskodjék a csempészalagutak felszámolásáról és a tengeri fegyverszállítási útvonal lezárásáról, de a határátkelők megnyitása esetén szívesen ellenőrizné ezek normális működését. Ahhoz azonban, hogy ezt - miként a közlemény fogalmaz - "a körülmények megengedjék", Egyiptomnak előbb engedményekre kellene rávennie a Gázai övezetet ténylegesen befolyása alatt tartó Hamászt. Ilyen összefüggésben hangzott most el, hogy az unió a Mahmúd Abbász zászlaja alatt létrejövő palesztin egységet látná a legszívesebben.
    Az EU külügyminiszterei véleményt cseréltek arról az elgondolásról is, hogy miután Barack Obama, az új amerikai elnök elhatározta a Kuba szigetén található guantánamói fogolytábor egy éven belüli bezárását, a terrorizmus elleni háborúban elfogott és Guantánamón őrzött személyek egy részét esetleg európai országok fogadhatnák be. Azokról lehetne szó, akik ellen az amerikaiak nem tudtak annyi terhelő bizonyítékot összegyűjteni, ami alapján szabályos büntetőeljárást indíthatnának, ám hazájukba is kockázatos lenne őket visszaküldeni. Diplomaták szerint mintegy hatvan személyről lehet szó.
    Göncz Kinga magyar külügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak elmondta: döntés most nem született - miként az amerikaiak sem terjesztettek még elő hivatalos kérelmet -, de az EU-országok egyetértettek abban, hogy nyitottan kell megvizsgálni a kérdést. Ilyen nyitottsággal áll a problémához Budapest is - tette hozzá a magyar diplomácia irányítója.
    Göncz Kinga kitért arra is, hogy a miniszterek az orosz-ukrán gázvita tanulságairól folytatott eszmecserén megerősítették: elfogadhatatlannak tekintik a két országnak a válság alatt tanúsított magatartását, ám mindkét állammal további tárgyalásokra törekednek.
    Diplomaták elmondása szerint valószínűleg szerdán terjeszti elő az Európai Bizottság a konkrét terveket, mire kellene fordítani az uniós költségvetésből megmaradt mintegy 5 milliárd eurót. E pénz jelentős része az előzetes jelzések szerint arra szolgálhat majd, hogy összekapcsolják egymással egyes EU-országok energetikai rendszereit, ezzel is szolgálva a hiánykiegyenlítést esetleges újabb válsághelyzetben. Az ilyen, úgynevezett interkonnektivitási célú beruházásokban Magyarország is érintett lenne.
    Az EU-külügyminiszterek döntöttek arról is, hogy levesznek egy iráni ellenzéki csoportot a terroristának bélyegzett szervezetek listájáról, valamint hogy szigorítják a Robert Mugabe zimbabwei elnök rezsimje ellen korábban hozott szankciós intézkedéseket.