Öt új bolygót fedezett fel a Kepler - összefoglaló

Az  AP amerikai hírügynökség William Borucki, a Kepler-misszió tudományos vezetőjét idézve rámutat, hogy az öt égitest felfedezése "hozzájárul annak megértéséhez, miként alakulnak ki és fejlődnek a bolygórendszerek".
A bolygóvadász űrteleszkóp egyebek között két olyan rejtélyes objektumra is rábukkant, amelyek túl forrók ahhoz, hogy igazi bolygók, ám túl kicsik ahhoz, hogy csillagok legyenek. A NASA űrteleszkópprogramjának tudományos vezetője előzőleg elmondta, hogy az égitestek hőmérséklete jóval magasabb, mint a csillaguké, ami azt jelenti, hogy esetleg nem bolygók, legalábbis nagyobbak és forróbbak, mint a Naprendszer bolygói, beleértve a törpebolygókat is.
A rejtélyes objektumokról az AAS amerikai asztronómiai társaság washingtoni éves ülésén hétfőn közöltek részleteket a NASA kutatói.
Jelenleg két elmélet létezik arra, hogy valójában mik lehetnek a "forró kísérőtársnak" nevezett égitestek. Az egyik szerint újonnan született bolygókról van szó, amelyeknek még szélsőségesen magas a hőmérsékletük. Ebben az esetben koruk nem haladja meg a 200 millió évet. A másik elmélet alapján fehér törpék lehetnek, tehát olyan csillagok, amelyek életciklusuk végén már zsugorodnak.
Szabó Róbert  csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati  Kutatóintézetének tudományos munkatársa, aki az űrteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikét vezeti, az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutat: a Kepler-űrtávcső 1,5 méteres főtükre és annak fókuszába helyezett 100 megapixel méretű kamerája segítségével 3,5 évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan. A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében. Az űreszköz ezt a kis fényváltozást mérve bukkant a planéták nyomára, melyek a Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b neveket kapták.
A magyar csillagász ismertetése szerint a Kepler fő célpontjai - a Földhöz hasonló, szilárd kéreggel rendelkező, felszínén folyékony vizet megtartani képes bolygók -  igazi trófeának számítanak. Mivel központi csillaguktól távol keringenek, kimutatásuk még a rendkívül érzékeny Keplerrel is évekig tart majd. A most nyilvánosságra hozott új égitestek mindegyike a forró Jupiterek osztályába tartozik. Viszonylag közel keringenek központi égitestükhöz, keringési periódusuk 3,2 és 4,9 nap közé esik. Felszíni hőmérsékletük 1200 és 1700 Celsius fok közé tehető. Méretét tekintve a Kepler 4b a Neptunuszhoz hasonló, míg a többi bolygó a Jupiter méreténél valamivel nagyobb. Az új bolygók csillagai Napunknál nagyobb tömegűek és forróbbak.
"Mivel a Kepler akár több ezer exobolygót is felfedezhet, az új planéták csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az új eredmények arra mutatnak, hogy ha a bolygók gyakoriságára vonatkozó várakozások beigazolódnak, akkor a Kepler futószalagon szállítja majd az élet lehetőségét hordozó kisebb bolygókat is" - hangsúlyozta Szabó Róbert, hozzátéve, hogy az extrém pontosságú fényességmérés nem csak a bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének tanulmányozására használható, hanem a csillagok rezgéseinek vizsgálatára is, ez pedig a csillagok fizikai paramétereinek nagy pontosságú meghatározását teszi lehetővé.