Oroszországot recesszió fenyegeti a tőkekivonás miatt

A tőkemenekítés csak az idei első negyedévben meghaladhatja az éves orosz hazai össztermék (GDP) 3 százalékát - jósolták az elemzők.    Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai közölték: becslésük szerint az év kezdete óta nettó 50 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki Oroszországból a magánszektorbeli intézményi befektetők. Ez az éves orosz GDP-érték 2,5 százaléka.     A ház szakértőinek számításai szerint ha a tőkemenekítés a következő hetekben is a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az orosz gazdaságból kivont tőke nettó értéke elérheti a 70 milliárd dollárt - az éves orosz GDP 3,2 százalékát - az idei első negyedévben.    A Capital Economics londoni elemzői összehasonlításképpen felidézik, hogy 2013 egészében nettó 63 milliárd dollár tőkét vontak ki Oroszországból a befektetők.    A cég szerint még a tőkekivonás jelenlegi üteme mellett sem valószínű fizetésimérleg-válság kialakulása az orosz gazdaságban, mivel az orosz jegybanknak - jóllehet az év eleje óta hozzávetőleg 35 milliárd dollárt adott el - még mindig csaknem 490 milliárd dollárnyi devizatartaléka van.    Ha azonban a tőkekivonás hosszabb ideig - például hat hónapig - folytatódik, vagy üteme még tovább gyorsul, akkor az orosz pénzügyi mérleg már jelentősen meggyengülhet - áll az elemzésben.    A ház szerint a tőkemenekítés a reálgazdaságban ennél korábban, hamarosan éreztetni fogja hatásait, ahogy a bankközi kamatok emelkedése elkezd átszűrődni a háztartási és az üzleti szektor hitelkondícióiba.    Az orosz gazdaság már most is rendkívül gyenge lábakon áll, és az ukrajnai válság miatt meredeken gyorsuló tőkekivonás hatásai az idén technikai recesszióba sodorhatják Oroszországot - jósolják a Capital Economics londoni elemzői.    A tőkekivonás kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.    A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai minapi elemzésükben közölték: becsléseik szerint idén eddig nettó 45-50 milliárd dollár tőke távozhatott az orosz gazdaságból; ez meghaladja az első negyedévi nominális hazai össztermék 10 százalékát.    A GS elemzői hangsúlyozták, hogy az idei eddigi tőkekivonás általuk becsült nettó értéke 60 százalékkal több a tavalyi első negyedévben mért tőkekiáramlásnál, "pedig az sem volt kevés".    A ház 3 százalékról 1 százalékra rontotta az orosz gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, azzal a véleményével indokolva a felülvizsgálatot, hogy a gyorsuló tőkekivonás miatt már az idei első negyedévben is valószínűleg jóval elmarad a nemzetgazdasági szintű beruházási érték a korábban várttól.    A Standard Bank londoni befektetési részlegének szakértői legutóbbi elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Oroszországnak az olajárak lenyomásával lehet "igazán nagy ütést bevinni". Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok máris fokozza az erre irányuló nyomást, mivel a napokban - hosszú évek óta először - saját stratégiai tartalékaiból bocsátott olajat a piacra.    A Standard Bank elemzői a potenciális hatás illusztrálására kimutatták, hogy tizenkét évvel ezelőtt 22 dolláros hordónkénti világpiaci olajárra volt szükség az orosz szövetségi költségvetés egyensúlyban tartásához, ma ez az árküszöb közelebb van a 110 dollárhoz.    Ha ebben a helyzetben a nyersolaj hordónkénti árfolyama 80 dollárra, vagy ez alá zuhan, az mély recesszióba sodorja az orosz gazdaságot, az orosz államháztartási és folyómérleg-egyenleg jelentős deficitbe fordulna, és még tovább gyorsulna a tőkemenekítés - jósolták a Standard Bank elemzői. Turcsinov egységre szólította fel az ország lakosságátEgységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében. "Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak" - hangoztatta az ügyvivő államfő.     Turcsinov hangsúlyozta, hogy Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét. Közel 800 krími menekültet helyeztek el eddig ideiglenesen Lemberg megyébenHétfőig 777 menekültet fogadtak be és helyeztek el ideiglenesen a konfliktus sújtotta Krím félszigetről Lemberg (Lviv) megyében. A nyugat-ukrajnai megyébe érkezett krími menekültek közül 434 felnőtt, 343 pedig gyerek. Hétfőig 1708 személy jelezte a Krími Autonóm Köztársaságból és Délkelet-Ukrajna más részeiből, hogy Lemberg megyében szeretne a konfliktushelyzet befejeződéséig ideiglenes menedéket találni – közölte Okszana Jakovec, a nyugat-ukrajnai megye szociális védelmi főosztályának vezetője a zik.ua lembergi hírportállal.    A tisztségviselő azt is elmondta, hogy a Krímből menekülők részére március elején létesített forróvonalon eddig 361 család jelentkezett ideiglenes befogadásra Lemberg megyében. Hozzátette: tíz család a hatóságok közreműködése nélkül, önállóan érkezett a térségbe, és rokonoknál helyezkedett el. Lembergben már korábban gondoskodtak a tanköteles menekült gyerekek helyi iskolákban történő oktatásáról.    Lemberg megyében eddig 327 család jelezte szándékát, hogy kész szállást biztosítani a konfliktusövezetből érkezőknek. Obama megerősítette elkötelezettségét a NATO közös védelme mellettBarack Obama amerikai elnök hétfőn, a krími népszavazást követően megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett. Kitért rá, hogy Joe Biden amerikai alelnök hamarosan találkozik Lengyelország, valamint a balti államok elnökeivel és a jövő héten maga is Európába látogat.    "Üzenetünk világos lesz, NATO-szövetségesként ünnepélyesen elköteleztük magunkat a kollektív védelmünk mellett és fenn fogjuk tartani ezt az elkötelezettségünket" - hangoztatta az elnök a Fehér Házban megtartott sajtóértekezletén.    Barack Obama kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ismeri el a krími népszavazást, mert az nyilvánvalóan megsértette mind az ukrán alkotmányt, mind a nemzetközi jogot.    Az elnök közölte, hogy a lépés miatt Washington mozgósítani fogja nemzetközi partnereit Oroszország elszigetelése érdekében. Bejelentette, hogy szankciókat hirdetett ki 11 orosz és ukrajnai tisztségviselő ellen, akiket felelősség terhel az ukrajnai orosz katonai beavatkozás, illetve az ország demokratikus folyamatainak és intézményeinek aláásása miatt. További büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Moszkva sem hagy fel az eddigi irányvonalával. Hangsúlyozta, hogy a további provokációk tovább erősítik Oroszország elszigeteltségét, tovább csökkentik szerepét a világban és ártanak a gazdaságának.    A szankciók sújtotta személyek között van Vlagyiszlav Szurkov és Szergej Glazjev, Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmas tanácsadói, Leonyid Szlutszkij, a duma (az orosz törvényhozás alsóháza) volt szovjet tagköztársaságokkal foglalkozó bizottságának vezetője, Valentyina Matvijenko, a szövetségi parlament felsőházának elnöke, Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának elnöke, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Jelena Mizulina duma-képviselő, Szerhij Akszjonov, a Krím "miniszterelnöke", Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Viktor Medvegycsuk, az Ukrán Választás nevű társadalmi mozgalom vezetője és Viktor Janukovics volt ukrán elnök.    Az elnök által kiadott intézkedés szerint a korlátozások ugyancsak ki fognak terjedni az orosz kormány tisztségviselőinek és a hadiipar képviselőinek az amerikai pénzügy- és a külügyminiszter által megállapított körére. A szankciók Putyin elnököt nem érintik.    "A mai lépések azt az erőteljes üzenetet küldik az orosz kormánynak, hogy következményei vannak azon cselekedeteiknek, amelyekkel megsértik Ukrajna szuverenitását és területi épségét, beleértve a Krím leválasztásáról folytatott törvénytelen népszavazást támogató cselekedeteiknek" - mondta az amerikai elnök, ismételten hangsúlyozva, hogy az ukránoknak maguknak kell meghatározniuk a sorsukat.    Barack Obama ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy van még mód a diplomáciai rendezésre. Ehhez szerinte arra lenne szükség, hogy Moszkva a Krímben tartózkodó orosz csapatokat vonja vissza bázisaikra, támogassa a nemzetközi megfigyelők Ukrajnába telepítését és bocsátkozzon tárgyalásokba az ukrán kormánnyal, amely a tavaszi választásokra történő felkészülés közben nyitottnak mutatkozott az alkotmányreformra. Moszkva előítéletesnek tartja az ENSZ-főtitkár helyettesének értékelésétAz orosz külügyminisztérium szerint elfogult és előítéletes az ENSZ-főtitkár helyettesének értékelése az ukrajnai emberi jogi helyzetről. A minisztérium hétfőn közölte, hogy Moszkvában "csodálkozással és értetlenséggel" fogadták Ivan Simonovic múlt pénteken Kijevben tett megállapításait. Úgy tartják, hogy Simonovic durván megsértette az ENSZ tisztségviselőire vonatkozó alapelveket, a semlegesség, a függetlenség és a lelkiismeretesség követelményét.    Az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese aggasztónak nevezte a Krím lakosságának 12 százalékát kitevő muszlim vallású kisebbség helyzetét. Kijelentette, e kisebbség nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják.    Az Ukrajnában tényfeltáró körúton járó Simonovicot a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre. Az ENSZ magas rangú tisztségviselője közölte, hogy az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján azonban képet tudott alkotni a Krímben kialakult helyzetről. A nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) találkozott olyan krími tatárokkal, akik az őket ért fenyegetések és jogsértések miatt elmenekültek otthonaikból. Beszélt a Krímben megvert és megkínzott újságírókkal is.     Simonovic elismerte, hogy ukrajnai tájékozódása során találkozott az orosz kisebbséget sújtó jogsértésekkel is, de számára nem volt világos ugyanakkor, hogy az érintetteknek ezeket a nemzetiségük miatt kellett-e elszenvedniük, vagy pedig azért, mert az előző, oroszbarát vezetést támogatták Kijevben. Szavai szerint nincs rá bizonyíték, hogy az orosz kisebbség elleni jogsértések elterjedtek és módszeresek lennének.    Moszkvában sérelmezik, és ezt fogalmazták meg a külügyi közleményben, hogy az ENSZ magas rangú tisztségviselője "jobbnak tartotta, hogy ne vegye észre a gyilkosságokat, a tömeges leszámolásokat, a kínzásokat, az emberrablásokat, az újságírók és jogvédők megtámadását, a politikai hátterű bebörtönzéseket, a nyilvánvalóan rasszista, orosz- és zsidóellenes indokkal elkövetett, hallatlan incidenseket, amelyeket a Kijevben hatalomra jutott személyek utasítására vagy hallgatólagos hozzájárulása mellett történnek."     Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a krími hatóságok biztosítják és a jövőben is biztosítani fogják a félszigeten élő tatár kisebbség jogait, és "a Krím majdnem az egyetlen hely, ahol rend van és megőrizték a törvény felsőbbségét".    Moszkva úgy ítéli meg, hogy "a neonáci jelszavak terjesztését, a náci büntetőbrigádok dicsőítését, az Ukrajna orosz lakosságával és általában az oroszokkal való leszámolást sürgető felhívásokat világosan és egyértelműen el kell ítélni", mert ezek a cselekmények kimerítik az etnikai leszámolás fogalmát. Kijev szankciókat készít elő orosz tisztségviselők ellenUkrajna beutazási tilalommal és vagyonelkobzással járó szankciók elrendelésére készül magas rangú oroszországi tisztségviselőkkel szemben - közölte hétfőn Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter. A tárcavezető elmondta, hogy a parlament ülésén felvetett javaslat szerint elsősorban azon tisztségviselőket sújtanák szankciókkal, akik aktív szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszióban.     Olekszandr Turcsinov házelnök utasította a rendvédelmi szerveket, a külügyminisztériumot és a határőrszolgálatot, hogy intézkedjenek a szankciók alá eső orosz politikusok beutazási korlátozásával, illetve tilalmával kapcsolatosan, továbbá vizsgálják meg a gazdasági szankciók elrendelésének kérdését.     Az igazságügyi miniszter konkrétan nem említette meg, kikkel szemben készül Kijev szankciókat bevezetni.     Eközben az ukrán külügyminisztérium konzultációra hazarendelte Volodimir Jelcsenkót, Ukrajna moszkvai nagykövetét. A külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint a Krími Autonóm Köztársaság körül kialakult helyzet nemzetközi vonatkozásainak megvitatása érdekében kérették haza a nagykövetet.     Vasárnap a Krímben törvényellenes népszavazást tartottak, amelyen a rendezőbizottság adatai alapján több mint nyolcvan százalékos részvétel mellett a szavazók csaknem 97 százaléka az autonóm terület Oroszországhoz csatlakozása mellett döntött. Törökország és a balti államok is jogellenesnek tartják a krími népszavazástTörökország, Észtország, Lettország és Litvánia is jogellenesnek nevezte hétfőn az előző napi népszavazást az Ukrajna területén fekvő Krím félsziget hovatartozásáról. Észtország és Lettország külügyminisztériumai felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a térségből.    Dalia Grybauskaite, Litvánia államfője hétfőn közölte, hogy a referendum és a népszavazás eredménye ellentétes az ukrán alkotmánnyal, a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával. "Oroszország a Krím félsziget tényleges annektálásába kezdett" - tette hozzá aggodalommal a litván elnök.    - A népszavazást nem ismerjük el, és törvényellenesnek tartjuk - közölte Ahmet Davutoglu török külügyminiszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, amelyet Musztafa Dzsemiljevvel, a Krím félsziget tatár kisebbségének vezetőjével tartott megbeszélése alkalmából rendeztek.    Davutoglu hozzátette, hogy a referendum teljességgel elfogadhatatlan, és sérti Ukrajna területi egységét. Ugyanakkor a török külügyminiszter azt reméli, hogy a szavazás nem gerjeszt további feszültséget a térségben.     Törökország a NATO tagja, ugyanakkor szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, valamint a közös gyökerekre hivatkozva a krími tatár közösséggel is, amely a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszi ki. Ankara például jelentős pénzügyi támogatással járult hozzá a terület infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Az EU külügyminiszterei szankciókat fogadtak el, NATO-nyilatkozatAz EU-országok külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az unió több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A korlátozó intézkedések között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása szerepel. Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért - közölte Twitter-profilján Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Nem sokkal később Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy 13 orosz, valamint nyolc oroszpárti ukrán tisztségviselő szerepel a listán.    Az ilyen jellegű EU-szankciók érintettjeinek nevét rendszerint a döntéshozatalt követő napon megjelenő EU-közlönyben szokták ismertetni, de egy közlés szerint ezúttal már hétfőn nyilvánosságra hozzák a névsort.  Linkevicius szerint a közeli napokban "kiegészítő szankciók" is várhatók.    Az Ukrajnához tartozó krími autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Az EU-külügyminiszterek hétfői tanácskozásáról Ukrajna témájában kiadott záróközlemény azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett referendumot fegyveres katonák látható jelenléte mellett, a civil aktivisták és az újságírók elleni megfélemlítés légkörében bonyolították le, miközben lehetetlenné tették az ukrán tévécsatornák vételét, és akadályozták a forgalmat a Krím és Ukrajna többi része között.    Az EU határozottan elítéli a referendum megrendezését, és nem ismeri el annak kimenetelét - olvasható a külügyminiszterek által elfogadott dokumentumban.    "Még mindig van idő a jelenlegi fejlemények visszafordítására, fennáll a lehetőség a negatív spirál elkerülésére" - hangsúlyozták ugyanakkor az EU-országok külügyi vezetői. Záróközleményük szerint az EU mindegyik féllel továbbra is kész az építő szellemű párbeszédre, elkötelezett az EU-orosz viszony fejlesztése mellett, a kölcsönös érdekek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása alapján. A külügyminiszterek sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Oroszország magatartása ellentétes ezekkel a célokkal, és felszólították Moszkvát, ne tegye meg azt a nemzetközi jogot sértő lépést, hogy bekebelezi a Krímet.    Az EU szerint minden újabb destabilizáló lépés további, messzemenő következményekkel járna az EU-orosz kapcsolatokra nézve, beleértve a gazdasági területet. A külügyminiszterek megerősítették készségüket, hogy támogassák Ukrajnát saját energiaellátásának diverzifikálásában. Egyúttal felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy befogadó jellegű politikát folytassanak az ország valamennyi régiója és népessége irányában, biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét.    Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése - valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása - váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek.    A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.    Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, s leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására - állapította meg az atlanti szövetség.    "Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket" - olvasható a NATO-dokumentumban.    A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában.    A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás.    Ukrajna - tette hozzá - nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél - derült ki Descsica szavaiból - különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban.    Az ukrán külügyek irányítója megerősítette, hogy Kijev szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek tevékenységét lehetővé kellene tenni egész Ukrajnában, beleértve a Krím félszigetet is. Berlin továbbra is az EBESZ-misszió bővítését sürgetiNémetország a krími népszavazás megrendezéséért felelősnek tartott orosz és ukrán vezetők elleni uniós szankciók elrendelése után továbbra is Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő küldetésének bővítését sürgeti. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli értekezlete után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes krími népszavazás még "nem a történet vége", ezért olyan szankciókat kellett hozni, amelyek nem zárják el a "politikai rendezés felé tartó utat".    A korlátozó intézkedésekkel, köztük beutazási tilalommal és bankszámlák befagyasztásával sújtott személyek listáján 13 orosz, valamint nyolc ukrán tisztségviselő szerepel - ismertette.    A szankciókkal az EU azt kívánja kifejezni, hogy 25 évvel a keleti és nyugati tömb küzdelmének lezárása után nem lehet ismét kisebbségi jogokra hivatkozva átrajzolni Európa határait. Ugyanakkor az egyértelmű intézkedések mellet továbbra is törekedni kell a diplomáciai, politikai rendezésre. A legfontosabb elkerülni azt, hogy orosz katonai egységek fegyveres összeütközésbe kerüljenek ukrán egységekkel Ukrajna területén - emelte ki a német külügyminiszter, megjegyezve, nagy szerencse, hogy ez eddig nem történt meg.    A kiutat a válságból egy, az eddiginél jóval nagyobb létszámú EBESZ-misszió elindítása jelentheti. Erről "a hét első felében dönteni kell" - mondta Frank-Walter Steinmeier a Phoenix német közszolgálati televízióban közvetített brüsszeli tájékoztatóján.     Hangsúlyozta, hogy a "jelképes" jelenlétnél többre van szükség. Az EBESZ megfigyelőinek "legalább a városokba" el kell jutniuk Ukrajna keleti és déli térségében, és azt kell tanulmányozniuk, hogy "Oroszország a Krím félszigeten kívül máshol is végez-e tevékenységet, amely Ukrajna további destabilizálódásához vezethet" - mondta .     A német kormány eddig azt szorgalmazta, hogy már hétfőn hozzanak döntést az EBESZ küldetéséről, de ez a menetrend a külügyminiszter nyilatkozata alapján nem tartható. Kijev elfogadhatatlannak nevezte Moszkva rendezési javaslatátA kijevi kormány teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország által az ukrán válság megoldására tett javaslatokat hétfőn, nem sokkal azok közzététele után. "Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata ultimátumnak tűnik. Az abban lefektetett álláspont teljességgel elfogadhatatlan az ukrán fél számára" - közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője az Interfax-Ukraina hírügynökséggel.    Moszkva hétfőn javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével. Ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szabott, köztük a krími népszavazás eredményének Kijev által való elismerését.    A rendezés érdekében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint a támogatói csoportnak hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.