Orosz katonák próbáltak elfoglalni egy krími légvédelmi laktanyát

Az Interfax-Ukraina hírügynökség éjjeli jelentése szerint - amely az alakulat parancsnokságának egyik képviselőjére hivatkozott - az orosz katonákból és helyi radikálisokból álló támadók feladták az A-2355 azonosítójelű ukrán légvédelmi laktanya ostromát, és távoztak.    A parancsnokság képviselője azt közölte, hogy a bázis ismét az ukrán katonák kezén van, akik folytatják szolgálatukat.    Az azonosítójelzések nélküli orosz fegyveresek péntek dél óta tartották zárlat alatt a légvédelmi alakulatot. Az UNIAN hírügynökség azt írta, hogy a délutáni órákban a helyszínre érkezett egy orosz őrnagy, és azzal a javaslattal fordult az ukrán katonákhoz, hogy irányítsák együtt a bázist. Az alakulat ügyeletese szerint az esti órákban azután a fegyveresek teherautóval áttörték a laktanya kapuját, majd behatoltak a létesítmény területére, ahol mintegy száz ukrán katona szolgál.    A bázis ostromában az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint két, húsztagú katonai osztag és botokkal felszerelkezett helyi szélsőségesek vettek részt. A légvédelmi parancsnokság katonái a laktanya bunkerébe menekültek. Az UNIAN hírügynökség által "taktikai csoportnak" nevezett alakulat parancsnoka, Oleg Sztrucinszkij vezérőrnagy állítólag egy épületben barikádozta el magát, és tárgyalni próbált a behatolókkal.    Az ATR krími tatár tévé helyszíni tudósítója, Lilja Burdzusrova egy közösségi portálon arról számolt be, hogy a krími hatalom emberei súlyosan bántalmazták a laktanya ostromát nyomon követő újságírókat. Üldözőbe vették egyik kollégája, Jelena Mehanik gépkocsiját, majd megrongálták az autóját és elvették a kameráit.    Az UNIAN úgy tudja, hogy jelenleg öt, Jevpatória és Szevasztopol környéki ukrán légvédelmi laktanyát tartanak blokád alatt orosz katonák. Az ukrán válság átterjedésének megakadályozását sürgette a kínai külügyminiszterAz ukrán válság továbbterjedésének megakadályozása érdekében nyugalomra és visszafogottságra szólította fel valamennyi érintett felet a kínai külügyminiszter az Országos Népi Gyűléshez kapcsolódó szokásos sajtóértekezletén, ahol Kína külpolitika irányairól beszélt. Ukrajnával kapcsolatban Vang Ji elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a helyzet idáig jutott, ahol most tart, de hozzátette, hogy ennek "oka van". Mint fogalmazott, a háttérben bonyolult történelmi összefüggések és ellentétes érdekek húzódnak meg. Megjegyezte, hogy a helyzet körültekintő rendezése során figyelemmel kell lenni valamennyi etnikai közösség alapvető érdekeire, szem előtt tartva a térség békéjét és stabilitását.    Peking kapcsolatban áll a konfliktusban érintett felekkel, és arra törekszik, hogy elősegítse a politikai megoldást - mondta Vang.    A kínai-orosz "átfogó stratégiai partnerségről" a külügyminiszter megállította, hogy kapcsolataik történetének legjobb időszakát élik, amelyet a magas szintű kölcsönös bizalom, az egymás iránti támogatás és a fokozódó együttműködés jellemez. A jövőben Kína e szilárd kapcsolatot még szilárdabbá kívánja tenni, aminek része lesz a gyakorlati együttműködés fokozása, néhány "nagy projektben áttörések elérése" - jegyezte meg Vang.    A tárcavezető arra hívott fel, hogy a két ország tegyen meg mindent a második világháború utáni világrend fenntartásáért, és egyben utalt arra: Kína és Oroszország jól elő fogja készíteni az antifasiszta világháborúban aratott győzelem és a kínai nép japán agresszorok ellen vívott háborújában aratott győzelmének 70. évfordulójára tervezett jövő évi megemlékezéseket.    Az épülőben lévő kínai-amerikai kapcsolatok "új modelljéről" szólva a kínai diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy ezeknek az alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.    "Amikor a két fél őszintén tiszteli egymás szuverenitását, területi integritását, társadalmi berendezkedését, fejlődésének útját, alapvető érdekeit és fő aggodalmait, akkor ez egy szilárd alapot képezhet, amely kiállja a viharok próbáját, és egy igazán kölcsönös előnyöket nyújtó viszonnyá erősödhet" - húzta alá Vang.    Azt is megjegyezte, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségnek a nagyhatalmak közötti új típusú kapcsolat kísérleti terepének kell lennie, nem a versengés küzdőterének.    Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai körútjával kapcsolatban azt emelte ki a miniszter, hogy Peking ezzel új fejezet akar nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy a kínai-európai uniós befektetési megállapodást sikerül mielőbb tető alá hozni. Kína diplomáciai napirendjében az Európai Unió idén elsőbbséget kapott, Peking erősíteni szeretné stratégiai kommunikációját az EU-val nemzetközi ügyekben, partnerre számít benne a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában és a világ többpólusúvá tételében - jelentette ki.    "A Kína és Európa közötti kapcsolatok biztonságosabbá, kiegyensúlyozottabbá és egy jobb hellyé teszik a világot" - fogalmazott Vang.    Kínának a szomszédos országokkal fennálló területi vitáival kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, országa nem vesz el senkitől semmit, ami nem az övé, de "minden hüvelyknyi" területét megvédi. A nézeteltéréseket békés úton kívánja rendezni.    A kisebb országokat sosem fogjuk megfélemlíteni, de nem is fogadjuk el alaptalan vádjaikat - jegyzete meg kérdésre válaszolva a külügyminiszter. A tengeri területi vitákat Kína a történelmi tényekre és a nemzetközi törvényekre alapozottan, az egyenlőség alapján, közvetlen tárgyalásos úton szeretné megoldani. Hozzátette, Kína szívesen meghallgatja a szomszédságpolitikájával kapcsolatos fenntartásokat.    Vang Ji történelmi utalásokkal, a kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének idején közösen deklarált feltételek felidézésével beszélt a Peking és Tokió közötti viszonyról, amely az utóbbi évtizedek mélypontjára zuhant. Úgy vélte, hogy a kapcsolatok 1972-es normalizálásának idején elért konszenzusnak ma is a folytatás alapjának kell lennie.    Az akkori megállapodások lényegének "elárulása", amiről szavai szerint a japán miniszterelnök (Abe Sindzó) megszólalásai és cselekedetei árulkodnak, aláásta a kétoldalú viszony alapjait, és ez a kínai emberek számára elfogadhatatlan - hangoztatta sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter. Hozzátette, Kína sem területi, sem történelmi kérdésekben nem köt kompromisszumot Japánnal. Az amerikai vezérkari főnök szerint a krízis Kelet-Európára és a Balkánra nézve is kockázatosA krími orosz intervenció az etnikai enklávék megléte miatt Kelet-Európára és a Balkára nézve is kockázatot hordoz magában - jelentette ki pénteken Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke "Ha Oroszországnak megengedik, hogy ezt tegye, vagyis hogy behatoljon egy szuverén országba annak látszatával, hogy ott megvédi az orosz kisebbséget, akkor az jelentős kockázatnak teszi ki Kelet-Európát, mert Kelet-Európában és a Balkánon etnikai enklávék vannak" - mondta Dempsey a PBS amerikai közszolgálati televízió Newshour című műsorában.    A tábornok elismerte, nem kizárt a katonai eszkaláció. Az amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök szerint katonai repülőgépeinek és hadihajóinak a térségbe vezénylése által az Egyesült Államok biztosítani kívánja a NATO-t és a többi európai szövetségesét, hogy szükség esetén kész eleget tenni szövetségesi kötelezettségeinek.    "Ne feledjük, hogy szerződéses kötelezettségeink vannak a NATO-szövetségeseinkkel kapcsolatban. És én biztosítottam őket arról, hogyha ezt a szerződéses kötelezettségünket kiváltják, akkor válaszolni fogunk" - szögezte le.     A tábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok "agresszíven" törekszik a Krím körül kialakult krízis diplomáciai rendezésére és, hogy az elmúlt két nap alatt két ízben is tájékoztatta orosz partnerét, Valerij Geraszimov tábornokot az amerikai katonai mozgásról és annak okairól.    "Megpróbáljuk megmondani nekik, hogy ezt ne terjesszék ki Kelet-Ukrajnára, és hagyják, hogy létre lehessen hozni a feltételeket egy valamifajta rendezéshez a Krímben" - nyilatkozott Martin Dempsey. A V4-országok washingtoni nagykövetei az amerikai gázexport engedélyezését sürgették a kongresszustólA "hidegháború emlékét felidéző" ukrajnai válságra hivatkozva nyílt levélben sürgették az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportjának engedélyezését az amerikai kongresszus vezetőitől a V4-országok washingtoni nagykövetei. A John Boehnernek, a képviselőház republikánus elnökének és Harry Reidnek, a szenátusi demokrata többség vezetőjének pénteken elküldött, közösen aláírt két levélben Szapáry György magyar, Ryszard Schnepf lengyel, Petr Gandalovic szlovák és Peter Kmec szlovák nagykövet hangsúlyozta az Egyesült Államok közép- és kelet-európai szerepvállalásának fontosságát, különösen az energiabiztonság és a megbízható földgáz-ellátás területén.    A V4-nagykövetek rámutattak: azért fordulnak segítségért, mert az általuk képviselt régióban a gázpiaci verseny és az energiabiztonság "létfontosságú aspektusa a nemzetbiztonságnak", valamint a térség "geostratégiai stabilitásának és függetlenségének". Ennek kialakulása egyben az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdeke is.    A nagykövetek hangsúlyozták, üdvözlendő lenne, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában, a kongresszus fellépése az LNG-exportnak az Amerika szövetségesei számára való előmozdításáért pedig a régió számára kritikusan fontos időszakban történne.    "Az energiabiztonság nemcsak a mindennapokat meghatározó kérdés régiónk több millió polgára számára, hanem az egyik legfontosabb biztonsági kihívás is, amellyel Amerika szövetségeseinek ma szembe kell nézniük Közép- és Kelet-Európában. Ráadásul az Egyesült Államok LNG-exportja nemcsak a visegrádi országok estében, hanem a szélesebb térségben is kezelné az energiabiztonsági kihívást" - hangzott a kongresszus vezetőihez megfogalmazott üzenet.    A négy misszióvezető kitért arra, hogy az Egyesült Államokban palagáz-forradalom ment végbe és, hogy az amerikai cégek szeretnének földgázt exportálni, egyebek között Európába. Ennek jóváhagyása azonban bürokratikus akadályokba ütközik az olyan országok esetében - beleértve a visegrádiakat is - amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást Amerikával.    A nagykövetek emlékeztettek arra, hogy a diverzifikálásra irányuló jelentős erőfeszítések ellenére a régió földgázellátása 70-100 százalék arányban továbbra egyetlen szállítótól függ. A 2006-os és a 2009-es gázválság rávilágított arra, hogy a térség sebezhetőbb, mint a legtöbb európai ország.    A diplomaták felhívták a kongresszus vezetőinek figyelmét arra, hogy a Közép- és Kelet-Európában a közelmúltban végrehajtott infrastrukturális beruházások lehetővé tették a gázáramlás irányának megfordítását a csővezetékekben. Ez lehetővé tette, hogy Ukrajna Lengyelországból és Magyarországról olcsóbban szerezze be a gázt annál, mint amennyit (Oroszországnak) fizetnie kellett volna. Ilyen módon az ukránok csak 2013-ban 2 milliárd köbméter földgázt vásároltak. A fordított áramoltatás kapacitásai szlovák-ukrán irányban is tovább növelhetők.    A nagykövetek közös üzenete nem hagyta említés nélkül, hogy Oroszország, miután két hónapig csökkentett áron szállított gázt Ukrajnába, március 4-én egyoldalúan ismét megemelte az árat.     A diplomaták emlékeztettek arra: a V4-csoport miniszterelnökei március 4-én megerősítették, hogy erősen érdekeltek Ukrajna szuverenitásnak, függetlenségének és területi épségének fenntartásában, és arra hívták fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi és jogi kötelezettségeit, beleértve a budapesti memorandumot. Az EU állam- és kormányfői március 6-án megerősítették, hogy az unió készen áll segíteni Ukrajnát energiaellátásának biztosításában. Julija Timosenko Berlinbe érkezett gyógykezelésreGyógykezelésre Berlinbe érkezett Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök - értesült a dpa német hírügynökség. Timosenko gépe péntek este szállt le a Schönefeld repülőtéren, és megérkezése után az ukrán politikust azonnal a Charité berlini egyetemi kórházba szállították.    A Timosenkót kezelő orvosok szombat délután tartanak sajtótájékoztatót, de a politikus nem vesz részt rajta, és a klinikán azt mondták, hogy gyógykezelése ideje alatt sem fog nyilatkozni a sajtónak. Mivel az orvosok a páciens beleegyezése nélkül nem tájékoztathatják a nyilvánosságot a beteg egészségi állapotáról, a Charité kórházban sem mondanak semmit Timosenkóról.     Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése alapján február 22-én helyezték szabadlábra. A volt kormányfő hétéves börtönbüntetését töltötte, amelyre 2011 októberében ítélték hivatali hatalommal való visszaélés vádjával.     A politikus a minap közölte a BBC-vel, hogy március 8-án vagy 9-én sürgős műtéten esik át, mert egyáltalán nem tud a jobb lábára állni. Nem árulta el, hogy hol hajtják végre a műtétet, de február 24-én, szabadulása után a politikus elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy a Charitében ápolják.    A Charité orvosai hónapokkal ezelőtt, már a harkivi börtönkórházban megvizsgálták Timosenkót. Akkoriban a politikus gerincfájdalmakra panaszkodott.