Orosz és német lapok a moszkvai terrormerényletről

Szinte minden kommentár felteszi a kérdést, hogyan fog reagálni az orosz vezetés a merényletekre. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a történteket felhasználhatják "a csavarok meghúzására". A lap felidézte, hogy az 1999-es házrobbantás-sorozat és a dubrovkai színházban 2002-ben lezajlott túszejtési akció után a sajtót érték sorozatos támadások, majd 2004-ben, a beszlani iskolában történt, tragikus kimenetelű túszejtő akció nyomán pedig kiderült, hogy az "ország egységének megszilárdítása érdekében" a legsürgetőbb feladat a kormányzók közvetlen választásának eltörlése. "Kizárólag a hatalomtól függ, hogy megőrzi-e tekintélyét, attól, hogy képes-e hatékonyan megvédeni állampolgárait úgy, hogy közben ne változtassa az országot koncentrációs táborrá, hanem továbbvigye a politikai és gazdasági modernizáció ügyét" - írta a lap.

A Vremja Novosztyej című újság szerint a merényletek nehéz helyzetbe hozták az orosz vezetést, mert megmutatták, hogy a szövetségi központ nem tudott áttörést elérni az észak-kaukázusi szeparatizmus és az azt kísérő terrorizmus problémájának megoldásában. Dmitrij Orlov politológus azt mondta a lapnak: a történtek aligha váltanak ki tiltakozó hangulatot a társadalomban, de jelentősen megnő majd az igény a rendteremtésre, és ezt muszáj lesz kielégíteni.

A Vedomosztyi című újság a Medvegyev-Putyin tandem hétfői fellépését elemezve megállapította: Medvegyev elnöki jogköre a fegyveres testületek irányítása, s a kormányfőnek akkor kell színre lépnie, amikor az elnök utasításokat ad neki. "Hétfőn formailag minden ideális volt, ténylegesen azonban Medvegyev végezte el a kormányfő feladatait, s politikusként Putyin határozta meg az események értékelését" - írta a lap. Egy másik kommentárban a Vedomosztyi rámutatott: sem az elnök, sem a kormányfő nem szólt még arról, hogy változtatásokra lenne szükség a terrorizmus elleni harcban. Lehet, hogy még nem jött el az ideje, de lehet, hogy a tandem egyensúlya túl törékeny. Egy új, hatékony terrorellenes kampány olyan eszköz lenne kezdeményezőjének kezében, amelyekhez foghatókat a másik hatalmasság nem tudna találni. "Egyre kevésbé tetszik ez a hatalmi konstrukció, amelyben nem tudni, végső soron ki a felelős, pedig ez fontos, különösen háború idején" - írta a szerző.

A Novije Izvesztyija több más lappal egyetemben arról írt, hogy a robbantások nyomán tovább fokozódik majd az idegengyűlölet Oroszországban, főleg a kaukázusiakkal szemben. A lap jogvédőket idézett, akik szerint már hétfőn számos támadás ért kaukázusi küllemű férfiakat és nőket Moszkvában, s ezúttal nem holmi bőrfejűek, hanem józan, különben békés, középkorú állampolgárok részéről.

A Moszkovszkij Komszomolec című lapban Alekszandr Hinstejn, az állami duma képviselője arról írt, hogy a "létfontosságú szervek felmondták a szolgálatot", és felsorolta, hogy illetékes vezető személyiségeket az utóbbi évek egyetlen terrorcselekményével kapcsolatban sem vontak felelősségre, és várhatóan most sem fognak.

Mihail Vinogradov politológus úgy vélekedett a lapban: a kérdés az, hogy a vezetés tovább imitálja-e a terrorizmus-ellenes harc új szintjét, vagy sem. Mivel azonban a terror témája nem túl kedvező számára, vélhetően nem mozgósítani fogja, hanem éppenséggel ellazult, álmos állapotban igyekszik majd tartani a társadalmat, ezért azon lesz, hogy a történtek mielőbb feledésbe merüljenek. Igor Bunyin politológus szerint nem várható, hogy a vezetés reformokra használná fel a történteket, inkább technikai intézkedésekre lehet számítani, egyes rendőri vezetők leváltására, esetleg a tömegközlekedési rendőrség létszámának csökkentésére vagy éppen növelésére.

Minden valószínűség szerint észak-kaukázusi szeparatisták számlájára írhatók a Moszkvában elkövetett merényletek - vélekedtek kedden német terrorizmus-szakértők.

A német újságok által idézett szakértők általános véleménye szerint mindenekelőtt az iszlám terrorizmus erősödéséről van szó. A Csecsenföld mellett immár a szomszédos köztársaságokra, Ingusföldre és Dagesztánra is átterjedt, Moszkvával vívott háborúban azonban nem csupán - vagy nem kizárólag - az iszlamizmusról van szó, hanem szeparatizmusról, klánharcokról, illetve közönséges bűnözésről is.

A berlini Tudomány és Politika Alapítvány Kaukázus-szakértője, Hans-Henning Schröder emlékeztetett arra, hogy a térségben hosszú idő óta instabilitás uralkodik, 2004 óta azonban a merényletek a régióra korlátozódtak. A moszkvai metrórobbantások viszont egyfajta stratégiaváltást jelenthetnek, és a háború a jövőben még inkább Moszkvára üthet vissza - vélte Schröder, aki szerint a szeparatisták számára Moszkva, továbbá más nagyobb városok - úgymond - könnyű célpontokat jelenthetnek. Ugyanakkor jóval nagyobb nyilvánosságot biztosíthatnak a maguk számára.

A szakértő ugyanakkor kijelentette: több jel is utal arra, hogy az észak-kaukázusi szeparatisták "nemzetközi kapcsolatokkal" is rendelkeznek. Ennek ellenére nem tart attól, hogy az a fajta terrorizmus Oroszország határain túra is átterjed.

Több német újságnak is nyilatkozott Alekszej Malasenko politológus, a  moszkvai Carnegie Központ biztonságpolitikai szakértője, aki az elkövetett merényletek kapcsán bosszúról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a biztonsági erők a térségben a különböző terrorista csoportok több vezéralakját ölték meg, ezért a moszkvai metrórobbantások fő indoka nézete szerint a bosszú volt. Ezen kívül az Észak-Kaukázus nehéz gazdasági helyzete is táptalaját jelenti a terrorizmusnak - fűzte hozzá.

A támadásokkal az iszlám terroristák azt is bizonyítani akarták: elég erősek ahhoz, hogy Moszkvát is elérjék - vélekedett a szakértő, emlékeztetve arra, hogy egész Oroszországot a dzsihád területévé nyilvánították. Malasenko szerint csaknem lehetetlen az ilyen támadások megfékezése, a terroristákat ugyanis már nemcsak az Észak-Kaukázusban, hanem Moszkvában is állandóan követni kellene.

A szakértő úgy vélte, hogy a mostani merényletek céljai eltértek a Moszkvában 2004-ben, illetve 2006-ban elkövetett merényletek céljaitól. Akkor a merénylők a szövetségi hatóságokat a tárgyalóasztalhoz kívánták kényszeríteni. Most viszont már nem a tárgyalásokról, hanem az erő demonstrálásáról van szó.

Malasenko szerint az iszlám rendkívül nagy szerepet játszik az észak-kaukázusi térségben kialakult helyzetben. A régióban erős a dzsihád ideológiája, a "hitetlenek" elleni harc ideológiája, és erős a törekvés egy iszlám állam, illetve egy iszlám alternatíva létrehozására. A szóban forgó ideológia hívei a térségben kialakult helyzetet válságosnak tartják, és úgy vélik, hogy ennek megszüntetése érdekében egy vallási alapokon álló iszlám társadalom megteremtésére van szükség. Ezért pedig harcolni akarnak - tette hozzá.

A moszkvai merényleteket elkövető női tettesek kapcsán több német szakértő a "fekete özvegyekről" beszélt. Emlékeztettek arra, hogy olyan, többnyire fekete ruhát hordó özvegyekről, illetve nőkről van szó, akiknek férjeit, gyermekeit, vagy épp apjukat orosz katonák gyilkolták meg Csecsenföldön, és ezért a bosszú hajtja őket. Kiképzésük - mindenekelőtt robbanószerkezetek elhelyezésére - céltudatosan terrorista kiképzőtáborokban folyik. A "fekete özvegyek" voltak azok, akik 2004-ben meghatározó szerepet játszottak a beszlani iskola ellen elkövetett, több mint 330 halottat követelő vérfürdőben. Egyes szakértők ugyanakkor nem zárták ki azt a hideg számítást sem, amely szerint a "fekete özvegyek" eszközt is jelentenek, ugyanis könnyebb őket Moszkvába "csempészni", mint a hatóságok által erősen figyelt csecsen férfiakat.

Egy nagyhatalom  tehetetlenségéről, az orosz vezetés politikai vereségéről, a hatalom és a bosszú ördögi köréről, a szabadság és a biztonság Oroszországban különösen törékeny egyensúlyáról írtak a keddi német lapok az előző napi moszkvai merényletek kapcsán.

A konzervatív  Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában emlékeztetett arra: Vlagyimir Putyin kormányzásának éveiben a különböző szélsőséges csoportok ellen az észak-kaukázusi terrorista fenyegetés ürügyén hozott intézkedéseket, illetve törvényeket nem utolsósorban a békés ellenzék elnyomására használták. A mostani támadásokra olyan időben került sor, amikor Medvegyev elnök hozzá akart kezdeni a biztonsági erők reformjához, a többi között teljhatalmuk gyengítéséhez. Ugyanakkor több jel utalt arra, hogy ez a politika az orosz vezetésben vitatott volt. Az újság szerint a moszkvai metrórobbantásokra, illetve a terrorizmus kihívására való orosz reagálás az elkövetkező hetekben jelezni fogja, hogy az ország milyen irányban mozdul el. A merényletek erősíthetik azoknak az érveit, akik ellenzik a biztonsági erők gyengítését, és úgy vélekednek, hogy mindenfajta radikális reform veszélyes az ország számára - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, emlékeztetve arra, hogy Putyin többször is ezt fogalmazta meg. A történtek ugyanakkor igazolást jelenthetnek azok számára is, akik azt vallják, hogy elengedhetetlen a hadsereg, illetve a titkosszolgálat reformja és olyan államhatalmi szervekké történő átalakítása, amelyektől az oroszoknak nem félniük kell, hanem valójában a polgárok védelmét szolgálják. Egy ilyen reform egyformán erősítené a szabadságot és a biztonságot - tette hozzá  a lap.

A Handelsblatt szerint a merényletek az orosz vezetés politikai vereségét jelentik, és arra utalnak: meghiúsult az a moszkvai stratégia, amelynek középpontjában az állt, hogy a felkelőket mindenütt katonai eszközökkel kell leküzdeni. Az egyes régiókban dúló polgárháború most Oroszország központjára terjedt át - fogalmazott a politikai és üzleti napilap, amely azt valószínűsítette, hogy a Kreml válasza még több elnyomás lesz.

A liberális Der Tagesspiegel szerint túl cinikus lenne azt állítani, hogy Oroszország maga felelős a támadásokért. A tettesek ugyanis nem szeparatisták, nem lázadók, hanem terroristák voltak, akik gyűlöletük célpontjául ártatlan állampolgárokat választottak. Ma már a világ egyetlen országa sem képes garantálni polgárainak azt, hogy nem lesz több terrorista támadás - írta a lap, hozzátéve: arról azonban mindenképp vitatkozni lehet és kell is, hogy egy állam milyen eszközökkel folytat harcot a terror ellen. Putyin miniszterelnök rögtön arról beszélt, hogy "a banditákat megsemmisítik" - emlékeztetett a Der Tagesspiegel, rámutatva, hogy a moszkvai ellenzék máris az elnyomás fokozódásától tart. Az újság felhívta a figyelmet arra is, hogy az észak-kaukázusi térségben növekvő instabilitás már távolról sem csak orosz belügy. Annak következményei ugyanis Európa biztonságát is fenyegetik.

Az ugyancsak liberális Süddeutsche Zeitung idézte Dmitrij Medvegyev államfőt, aki a Kaukázust Oroszország legsúlyosabb belpolitikai problémájaként említette, és "példátlan" korrupcióról, valamint erőszakról, továbbá különböző klánok hatalmi törekvéseiről beszélt. Az újság szerint ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról: mindez egy olyan moszkvai politika következménye is, amely túl hosszú ideig csakis a keménységre és az elnyomásra "tett".