Olasz sajtó: vagy erős kormány alakul, vagy ismét választások lesznek

A római Quirinale elnöki palotában délután tartják az első kormányalakítási egyeztetést. Sergio Mattarella elsőként Maria Elisabetta Alberti Casellatit, a szenátus, majd Roberto Ficót, a képviselőház elnökét fogadja. Őket a pártdelegációk követik, a parlamentben számszerűleg legkisebb, úgynevezett vegyes frakció lesz az első, az utolsó pedig csütörtök este a legtöbb mandátummal bíró Öt Csillag Mozgalom.

A Corriere della Sera című napilap szerint az államfőnek két választása van: vagy erős és a törvényhozás 2023-as végéig kitartó politikai kormánnyal helyettesíti az eddigi M5S-Liga párost, vagy előrehozott választásokat ír ki.

A felmérésekben már 10 százalék alatti M5S az urnák helyett a PD-vel igyekszik újabb kormányt alakítani, tehát az eddigi sárga-zöld (M5S-Liga) kormányt sárga-vörös (M5S-PD) váltaná fel. Az M5S és a PD azonban már a tavalyi parlamenti választások után sem tudott megegyezni, és a két párt most is kölcsönösen szigorú feltételekhez köti a "házasságot". Az M5S-t vezető Luigi Di Maio elképzelése szerint a pártja által jelölt Giuseppe Conte maradhatna a miniszterelnöki székben. Erre utalt Giuseppe Conte keddi szenátusi beszéde is, amelyben lemondásával egy időben máris új kormányprogramot hirdetett. A PD főtitkára, Nicola Zingaretti azonban sem Contét, sem Luigi Di Maiót nem akarja kormánypozícióban látni. A kérdés az M5S-en belül is vitához vezetett, a párt egyik szárnya hajlandó lenne akár Luigi Di Maiót is feláldozni a kormányon maradás érdekében. A sajtó úgy látja, a kormányválság vesztese a végén maga Luigi Di Maio lehet.

Az Il Messaggero című római napilap úgy számolja, ha az M5S-PD megpróbálkozik a kormányalakítással, az államfő hétfőn vagy kedden bízhatja meg a két pártot, hogy nevezzenek meg közös miniszterelnök-jelöltet. A jobbközép Il Giornale hozzátette, hogy az államfő legfeljebb szeptemberig vár a pártok próbálkozásaira, utána átmeneti kabinetet kérhet fel kormányzásra az előrehozott választások kitűzéséig. Az átmeneti, szakértői kormány élén - sajtóvélemények szerint - az államfő legszívesebben Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét látná, aki Mattarellát 2022-től az olasz elnöki székben is követhetné.

Elemzők szerint minél előbb lesznek az előrehozott választások, annál nagyobb lehet a Matteo Salvini vezette Liga győzelme. A Liga jelenleg 36 százalék fölött mért erejét tovább növelheti egy létrejövő, de gyorsan kudarcot valló M5S-PD kormány is.

Az olasz sajtó feltételezései szerint Matteo Salvini, amikor augusztus 8-án bejelentette, hogy nem tudja folytatni a kormányzást az M5S-szel, valóban azt hitte, hogy ez azonnali választásokat jelent. Sajtóértesülések szerint erről Salvini Zingarettivel is egyeztetett, aki szintén a választásokat szorgalmazta. A terveket a PD volt főtitkára és volt miniszterelnöke, Matteo Renzi borította fel, aki - Zingarettit is megkerülve - háttéregyeztetést indított el az M5S-szel.

Matteo Salvini közösségi oldalán azt írta, az M5S és a PD talán már hetek óta megállapodott egymással, de "a választásoktól nem tudnak örökre elmenekülni". Salvini megjegyezte, hogy az esetleges M5S-PD kormánnyal a májusi európai parlamenti (EP-) választások "vesztesei kerülnek hatalomra". A Salvini jobbkezének tartott Giancarlo Giorgetti nyilatkozatai viszont arra utalnak, hogy a Liga vezetője politikai hibát vétett azzal, hogy nem közvetlenül az EP-választások után lépett ki az M5S-szel közös kormányból.

A balközép La Repubblica szerint Matteo Salvini politikai "harakirit" követett el. Az M5S-hez közeli Il Fatto Quotidiano szerint a jogászprofesszor Giuseppe Conte utolsó kormányfői beszédében jogból és politikai etikettből leckét adott Matteo Salvininek. Az újság szerint azonban Salvini kioktatása nem elegendő az M5S és a PD közös kormányának megalakításához.