Obama: Oroszország a történelem rossz oldalán áll

Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok olyan diplomáciai és gazdasági lépéseket mérlegel, amelyek elszigetelik Oroszországot, negatív hatással lesznek annak gazdaságára, valamint a világban elfoglalt pozíciójára. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok (hat más országgal együtt) már felfüggesztette a szocsi G8-csúcsra való felkészülést.      Sürgette, hogy a kongresszus sürgősen dolgozzon ki egy segélycsomagot Ukrajna számára. Hangsúlyozta, hogy egységnek kell lenni a demokraták és a republikánusok között, amikor annak az alapelvnek a megőrzéséről van szó, miszerint "egyetlen országnak sincs jogában indokolatlanul csapatokat küldeni egy másikba".    Szavai szerint az ukrajnai katonai akciók folytatása "idővel költséges ügy lesz" Oroszország számára.    "Most itt az ideje, hogy fontolóra vegyék: vajon szolgálhatják-e az érdekeiket olyan módon, amely a diplomáciára támaszkodik az erővel szemben" - mondta Barack Obama.    Az amerikai elnök szerint ha Vlagyimir Putyin elnöknek Ukrajnában az orosz kisebbség helyzete okozza a fő aggályát, akkor bele kellene egyeznie a nemzetközi megfigyelők ukrajnai jelenlétébe, akik közvetítőként szolgálhatnának egy olyan megoldás kidolgozásában, amely minden ukrán számára elfogadható lenne.    Elismerte, hogy Oroszországot és Ukrajnát szoros történelmi, nemzetiségi és kereskedelmi kapcsolatok kötik össze, "de amit nem lehet megtenni, az az, hogy  Oroszország büntetlenül katonákat küld a helyszínre és megsérti a világszerte elismert alapelveket".    "Úgy gondolom, hogy a világ országainak erőteljes elítélése rámutat annak mértékére, hogy Oroszország mennyire a rossz oldalán áll a történelemnek" - mondta az amerikai elnök.      Barack Obama megismételte: az ukránoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy maguk határozzák meg a sorsukat. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok erőteljesen támogatja az új ukrán kormányt, aminek jeleként John Kerry külügyminiszter kedden Kijevbe utazik. Hollande: Moszkvának el kell fogadnia a nemzetközi jognak megfelelő megoldástFrancois Hollande francia államfő David Cameron brit miniszterelnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak el kell fogadnia egy, a nemzetközi jognak megfelelő megoldást az ukrán válságban - közölte hétfő este a francia elnöki hivatal. A közlemény szerint a francia elnök és a brit kormányfő kiemelte az uniós országok által elfogadott határozott álláspontot, különösen a célzott intézkedések fontolóra vételét az Európai Unió és Oroszország közti kapcsolatokban, abban az esetben, ha nem történik meg a csapatok visszavonása. Turcsinov nem írja alá a nyelvtörvény eltörlésétOlekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő hétfői kijevi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem írja alá a kisebbségi nyelvtörvény eltörléséről hozott parlamenti határozatot. Elmondta, hogy a parlament kedden munkacsoportot hoz létre. Kiemelte, hogy a testület egy olyan új nyelvtörvénytervezet dolgoz ki, amely "lehetőséget teremt minden Ukrajnában használatos nyelv fejlődésére."     Hangsúlyozta, hogy semmilyen megkülönböztetés nem lesz nyelvi, nemzetiségi, vallási és felekezeti hovatartozás szerint Ukrajnában. "A demokratikus vezetés ezt mindenki számára garantálja" - szögezte le.    A 2012 nyarán életbe lépett nyelvtörvény lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. A múlt hónap végén hozott határozatot a parlament a nyelvtörvény eltörléséről, amely Ukrajnában és külföldön, különösen a szomszédos országokban komoly nemtetszést váltott ki.      Turcsinov a krími helyzetre rátérve továbbra is feszültnek minősítette azt. Szavai szerint egyre nő az orosz katonai jelenlét a dél-ukrajnai félszigeten. Rámutatott arra, hogy az orosz fekete-tengeri flotta Szevasztopolban elzárta a tengeri kijáratot az ukrán hadihajók elől.        Kiemelte, hogy Ukrajna nem pusztán erkölcsi támogatást, hanem valódi segítséget vár a világ nagyhatalmaitól a Krímben kialakult helyzet megoldásában. Hozzáfűzte,hogy reményei szerint ezt meg is kapja Ukrajna.     Felszólította Oroszország vezetését, hogy hagyjon fel a "provokációkkal, az erőszakkal és a kalózkodással". Figyelmeztetett, hogy ezek bűncselekmények, amelyekért az orosz vezetőknek majd felelniük kell. Újra összeül az Észak-Atlanti TanácsLengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét összehívta a NATO Észak-atlanti Tanácsát, a szervezet legfőbb döntéshozó testületét - közölte hétfőn este az észak-atlanti katonai szövetség. Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek összehívását, amely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát.    "Az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, és közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euro-atlanti térség stabilitására és biztonságára'" - írja közleményében a NATO.    A hét végén Linas Linkevicius, Litvánia külügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatok bevetése Ukrajna területén elegendő indok az Észak-atlanti Tanács és a NATO-Oroszország Tanács összehívására, és a negyedik cikkely alkalmazására.    A testület 48 órán belül másodszor ül majd össze kedden délelőtt. Vasárnapi ülésükön a szövetségesek arra a megállapításra jutottak, hogy az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot, egyúttal elítélték az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén. Vasárnap a NATO felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait bázisaikra, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. Azt az ülést Anders Fogh Rasmussen saját jogon hívta össze, nem valamelyik tagország kérésére a negyedik cikk alapján. Biden növekvő elszigetelődésre figyelmeztette MedvegyevetJoe Biden amerikai alelnök telefonon arra figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt, hogy Oroszország politikailag és gazdaságilag egyre jobban elszigetelődik, ha nem vonja ki erőit Ukrajnából - közölte hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője. "Az alelnök világossá tette, hogy amennyiben nem oldódik meg az ukrajnai helyzet, akkor Oroszország növekvő politikai és gazdasági elszigetelődéssel fog szembenézni" - jelentette ki a neve elhallgatását kérő illetékes.    A Fehér Ház közleménye szerint Biden sürgette az orosz erők visszavonását, a nemzetközi megfigyelők Ukrajnába küldésének támogatását, valamint azt, hogy Moszkva kezdjen érdemi tárgyalásokat az ukrán parlamenttel. Biden hétfő reggel hívta fel Medvegyevet, előtte pedig, a hét végén Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt.    A helyzet veszélyes eszkalálódását jelentené, ha bebizonyosodna, hogy Oroszország erő alkalmazásával fenyegette meg az ukrán fegyveres erőket, amiért Moszkva lenne a felelős. Ezt Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette ki.     Chris Murphy demokrata párti szenátor, az európai albizottság elnöke bejelentette, hogy az amerikai felsőház az ukrajnai intervenció miatt Oroszország elleni szankciókat mérlegel, amelyek az orosz bankokkal szembeni büntetőintézkedéseket, az orosz hivatalos és magánbefektetői számlák befagyasztását és beutazási korlátozásokat foglalhatnak magukba.    A szenátor ugyanakkor rámutatott, hogy a szankciók akkor lennének igazán hatékonyak, ha az Európai Unió is hasonlókat foganatosítana.    John McCain republikánus szenátor elismerte, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg nem áll rendelkezésére katonai megoldás, de rámutatott, hogy a világ legerősebb hatalmának több más opciója is van. Ezek között említette a "kleptokraták" azonosítását, és a legkorruptabb orosz vezetők felvételét a 2012-ben létrehozott, úgynevezett Magnyitszkij-listára. Az ezen felsorolt személyek nem kapnak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba.    McCain, aki az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) elnevezésű, legbefolyásosabbnak tartott amerikai Izrael-barát lobbiszervezet washingtoni tanácskozásán szólat fel, "botrányosnak" és a világ által "elfogadhatatlannak" nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt krími katonai beavatkozást, ugyanakkor támadta Barack Obama amerikai elnököt is, amiért az szerinte nem mutatott kellő vezetői fellépést.     A szenátor szerint az ukrajnai válság "egy nem hatékony külpolitika folyománya, aminek következtében senki sem hisz többé Amerika erejében".    Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese hétfőn az EBESZ bécsi központjában megerősítette, hogy Washington a nemzetközi jog, egyebek között Oroszország ENSZ-beli és helsinki kötelezettségeinek, valamint a független Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megsértéseként értelmezi a krími orosz katonai fellépést.    Nuland sürgette, hogy az EBESZ - amelynek Oroszország is tagja - haladéktalanul lépjen fel a feszültség csillapítása és a jogosnak ítélhető biztonsági és kisebbségjogi aggályok békés eszközökkel való, közvetítők és megfigyelők bevonásával történő orvoslása érdekében.     Nuland sürgette, hogy az EBESZ erősítse meg kijevi képviseletét, valamint hogy a kanadai kezdeményezés alapján küldjön megfigyelőket a Krímbe és a kelet-ukrajnai "gyújtópontokra".    Az amerikai diplomata szerint Washington középtávon is az EBESZ-ben látja a fő eszközét annak, hogy Ukrajnát támogassa a májusi szabad és igazságos választások előkészítésében. Sürgette, hogy Moszkva működjön együtt az EBESZ-szel. Sürgősséggel összeült az Európa Tanács miniszteri bizottságaRendkívüli ülést tartottak az Európa Tanács tagállamainak Strasbourgban tartózkodó állandó képviselői hétfőn, hogy megvitassák az ukrán válság ügyét - jelentette be a kormányközi szervezet. Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának szóvivője elmondta, hogy az ülést Kijev kezdeményezésére hívták össze. A szervezet az európai kontinens negyvenhét országát tömöríti, tagállamai között van Oroszország és Ukrajna is.    Az egyeztetés diplomáciai források szerint meglehetősen feszült hangulatban zajlott, az ukrán képviselő a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot a Krím félszigeten zajló események miatt, az orosz fél viszont tagadott mindenféle jogsértést.   Thorbjorn Jagland, a szervezet főtitkára arról biztosította a sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat, hogy az Európa Tanács fontos szerepet játszhat a kisebbségek védelmében. Mindazonáltal hozzátette, hogy a páneurópai szervezet egyedül nem tudja megoldani a helyzetet.   Jagland szombaton hangsúlyozta, hogy "feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét" és "nagyon aggasztónak" nevezte az orosz parlament felsőházának döntését, amellyel egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.