<p>A krími tatárok nemzeti-területi autonómiát követelnek maguknak a Krím félszigeten, és felszólították minden demokratikus állam kormányát és parlamentjét, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy lépjenek jogaik helyreállításáért.</p>
Nemzeti-területi autonómiát követelnek a krími tatárok
Az erről szóló határozatot a krími tatárok kitelepítésének 70. évfordulójáról megemlékező gyásznagygyűlésen fogadták el - közölte a medzslisz, a krími tatárok döntéshozó-végrehajtó szerve vasárnap. A nagygyűlést a Szimferopolhoz tartozó Ak-Mecset településen tartják, miután az Oroszország által bekebelezett ukrajnai félsziget szakadár vezetése megtiltotta, hogy a központi Lenin téren gyűljenek össze. A krími tatároknak a település felé tartó menetoszlopait az OMON nevű különleges rendőri alakulat és felettük köröző katonai helikopterek kísérték. Szimferopol több utcáját páncélozott harcjárművekkel zárták le.
A határozat megfogalmazói elsődleges intézkedésként a történelmi megnevezések visszaállítását, és olyan törvények elfogadását követelik, amelyek szavatolják a krími tatárok által megválasztott képviseletek működését a krími köztársaság döntéshozói és végrehajtói szerveiben. Ezen kívül követelik a krími tatár nép össznemzeti kongresszusa, a Kurultáj, valamint az általa létrehozott önigazgatási szervek, a medzslisz és egyéb regionális és helyi intézmények elismerését, mint az "őshonos krími nép" képviseleteit.
A határozatban felszólítanak a krími tatárokkal szembeni politikai, nemzetiségi és vallási diszkrimináció és elnyomás azonnali beszüntetésére. Közben Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő az elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közleményében szolidaritását és támogatását fejezte ki a krími tartárok és más kitelepített etnikumok képviselői iránt az évforduló alkalmából.
"Hetven évvel ezelőtt a kommunista, sztálini rezsim kegyetlen bűncselekményt követett el: a helyi nemzetiségek képviselőit tömegesen telepítette ki a Krím félszigetről, alaptalanul azzal vádolva meg őket, hogy együttműködtek a hitleristákkal" - jelentette ki üzenetében. Megemlítette, hogy nem csak krími tatárokat, de görögöket, bolgárokat, örményeket, törököket, irániakat és olaszokat is kitelepítetek a félszigetről.
"A totalitárius hatalom mindent elkövetett azért, hogy a megállítsa a kitelepített etnikumok nemzeti fejlődését, megsemmisítse nemzeti emlékeiket, kultúrájukat és nyelvüket" - tette hozzá az ideiglenes elnök. Turcsinov ígéretet tett arra, hogy bármilyen politikai és gazdasági helyzetben Ukrajna továbbra is támogatni fogja a Krímbe visszatelepülteket és leszármazottaikat.
"Ma, amikor a totalitárius rezsim árnyéka újra megjelent a Krím fölött, amikor tömegesen sértik meg az elfoglalt félsziget lakóinak jogait, kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat a krími tatárok és más deportált etnikumok képviselői iránt. Meggyőződésem, hogy mindig együtt maradunk, legyőzzük a nehézségeket, visszaállítjuk Ukrajna területi egységét és méltó életet teremtünk önmagunknak és gyermekeinknek" - hangsúlyozta az ügyvivő államfő.
1944. május 18-án kezdődött el a krími tatárok kitelepítése a Krím félszigetről Közép-Ázsiába. Az egész nép kitelepítését - azaz kollektív megbüntetését - a sztálini rezsim azzal indokolta, hogy állítólag tömegesen együttműködtek a német és román megszállókkal a második világháború idején. Történészek adatai szerint a mintegy 200 ezer kitelepített 40 százaléka vesztette életét a kegyetlen körülmények, éhezés és betegségek következtében. A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni a tatárok ősi földjükre, a Krím félszigetre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.