Nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket

Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott - egyelőre csak részlegesen ismertetett - nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül.    Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin naponta igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, külföldön azt mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" - fogalmazott.   Az orosz elnök szóvivője a Vlagyivosztokban felvett nyilatkozatban éles szavakkal bírálta Ukrajnát és - ahogy fogalmazott - "mindazt, ami körülötte történik". Szerinte "a jogtalanság és a cinizmus győzelméről, valamint a nemzetközi jog összeomlásáról" van szó. Sajnálatosnak tartotta, hogy Oroszország nyugati partnerei elismerték a jelenlegi ukrajnai vezetést, "miközben nem ismerik el, hogy Ukrajnában másoknak is volna joguk a cselekvésre".    A Kreml befolyásos tisztviselőjének kijelentéseit a Rosszija 1 állami televíziós csatorna általában helyi idő szerint 21 órakor sugározza az egyik népszerű, ugyanakkor a hatalom irányába elfogultnak tartott politikai vitaműsorában. A késő esti órákban közvetítendő műsort most előbbre hozták "a nagy érdeklődésre" hivatkozva.     Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió állam- és kormányfőinek, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóján született döntésékre reagált pénteken. A tárca értetlenségének adott hangot, mivel szerinte "abban a kényes helyzetben, amikor a világ mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat az ukrajnai válságból", az Európai Unió " korántsem építő álláspontot" foglalt el.     Az orosz tárca közlése szerint az Európai Unió téved, ha azt hiszi, hogy az orosz állampolgárok és az üzleti körök számára fontos vízumkönnyítési tárgyalásoknak és az EU-orosz alapszerződés megvitatásának befejezésére nagyobb szüksége van Moszkvának, mint Brüsszelnek. Azt is hangoztatták, hogy Oroszország elutasítja "a szankciók és a fenyegetések nyelvezetét", ám ha azok megvalósulnak, nem maradnak válasz nélkül".     Csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket. A csatlakozást sürgették a Krím félsziget melletti moszkvai szimpátiatüntetésenA Krími Autonóm Köztársaság oroszországi csatlakozását lehetővé tevő folyamat beindítására szólították fel az orosz parlamentet az Ukrajnához tartozó félsziget mellett tüntetők pénteken a Vörös térnél. A rendőrség adatai szerint mintegy 65 ezer résztvevő vonult fel a Kreml fala mellett húzódó Vasziljevszkij szpuszkon a Vaszilij Blazsennij székesegyház közelében felállított színpadhoz, hogy támogatásáról biztosítsa a krími parlament csütörtöki döntését és a félsziget lakosságát.     A kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR), nyugdíjasok és úgynevezett hazafias szervezetek koncerttel egybekötött nagygyűlésén felszólalt Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke is, akit a törvényhozási küldöttség más tagjaival együtt a nap folyamán fogadtak az orosz parlament mindkét házában. Az orosz törvényhozók támogatásukról biztosították a krími vezetés és a lakosság Ukrajnától való elszakadási törekvését. Pénteken sem jutottak be az EBESZ-megfigyelők a Krím-félsziget belsejébeHosszas próbálkozás ellenére pénteken sem jutottak be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői a Krím félsziget belsejébe - tájékoztatta a nemzetközi csoport vezetője, Ács Gábor az MTI-t. Az alezredes elmondta: mivel már besötétedett, úgy döntöttek, hogy nem mennek tovább, hanem visszatérnek táborukba, Herszonba. A csoport tagjaival egyeztetve döntenek majd arról, hogy szombaton merre mennek tovább.    Ács Gábor korábban elmondta, hogy az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik. Minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik - tette hozzá.    Az alezredes ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön két ilyen pontról visszafordították delegációjukat.     A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.    A 22 ország és az EBESZ válságkezelési osztályának képviselője által alkotott megfigyelési csoportot - a csoport tagjainak döntése alapján - Ács Gábor alezredes lett. A 42 tagú kontingens - köztük két magyar főtiszt - feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat. Martonyi: biztosítani kell a közép-európai országok energiaellátásátAz ukrán válság tárgyalásos megoldását kell szorgalmazni, de emellett minden eshetőségre felkészülve gondoskodni kell a közép-európai országok energiaellátásának garantálásáról - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteken az MTI-nek. A tárcavezető csütörtöktől a visegrádi, az északi és a balti országok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán vett részt az észtországi Narvában. Ezt követően úgy nyilatkozott, hogy ez sajátos csoport, hiszen a közép-európai és a balti térség országain túl öt észak-európai is képviseltette magát az eseményen, ráadásul közülük kettő - Norvégia és Izland - az Európai Unión kívüli állam.    E tizenkét ország álláspontja összhangban áll az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján megfogalmazott következtetésekkel - közölte. Kifejtette: a Narvában tanácskozó külügyminiszterek elítélték az agressziót, felhívták Oroszországot, hogy azonnal vonja vissza a csapatait, továbbá megállapították, hogy az ukrán helyzet nem javul, sőt az elmúlt napok eseményei alapján inkább romlik.     Martonyi János hangsúlyozta: fontos téma volt az energiaellátás is, és egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a közös energiapiac megteremtésére, különös tekintettel az infrastrukturális feltételekre, a gáz- és olajvezetékekre.     Az országok természetesen a párbeszédet, a tárgyalásokat szorgalmazzák - mutatott rá. Mint mondta, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre, meg kell nézni, hogy szükséghelyzetben honnan lehet a közép-európai országokba kőolajat és gázt hozni, és melyek azok az azonnali intézkedések, amelyek ehhez szükségesek.    A külügyminiszter kitért arra is, hogy szorgalmazzák az Egyesült Államok kongresszusánál, hogy mielőbb fogadja el azt a törvényt, amely lehetővé tenné, hogy a szövetségeseiknek automatikusan engedélyezzék a cseppfolyós gáz exportját. Európának nagyon fontos lenne, hogy ebből a forrásból is jusson cseppfolyós gázhoz. Az egy további kérdés, hogy szükség van azokra az összeköttetési rendszerekre, amelyekkel ezt el tudják juttatni minden országba - magyarázta.    Kiemelte: Magyarország különösen érintett e helyzetben, mindenképpen képesnek kell lennie arra, hogy fedezni tudja a gázszükségletét, és ennek érdekében az ország megteszi a kellő intézkedéseket, ennek egyik állomása volt a narvai találkozó.    Martonyi János szerint azért is rossz lenne, ha Ukrajna egyfajta befagyott konfliktussá válna, mert az hosszú távon kedvezőtlen hatással lenne az európai, így a magyar gazdaságra is. Ezt el kell kerülni, és ehhez arra van szükség, hogy mielőbb megkezdődjenek a konstruktív tárgyalások - közölte.    Emlékeztetett: az Európai Tanács úgy döntött, hogy az unió részt vesz a többoldalú mechanizmusokban - kapcsolattartó, illetve összehangoló csoportban -, így a jelenlegi helyzet remélhetőleg tárgyalásos úton rendezhető.    Narvai tanácskozásán a tizenkét külügyminiszter közös nyilatkozatot fogadott el. Ebben kijelentették, hogy az ukrajnai helyzet kritikus, és az orosz katonai alakulatok agressziót követtek el egy európai országgal szemben. A Krím félszigeten született döntés az illegitim népszavazásról, amely az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról szól, sérti Ukrajna alkotmányát, ezért elfogadhatatlan - fogalmaztak.    A tizenkét ország kész támogatni az ukrán kormányt a reformtörekvéseiben, továbbá támogatják egy az EU által vezetett megfigyelő misszió felállítását is.