Nem megy problémák nélkül a kolumbiai gerillák leszerelése

Az államfő az ország középső részén lévő Mesetas településre látogatott ezen a napon, ez annak a huszonhat helyszínnek az egyike, ahol az említett megállapodás értelmében a gerilláknak gyülekezniük kell fegyverük beszolgáltatása céljából. 

A megegyezés értelmében a végleges békemegállapodás aláírását követő 180 napon belül leteszi a fegyverét mintegy 6500 gerilla. A fegyvereket az ENSZ védnöksége alatt működő nemzetközi csoport felügyelete alatt gyűjtik be megsemmisítésre. A leszerelés idején csapataikat huszonhat külön táborban helyezik el, ahová civilek nem léphetnek be. 

Az elnök csütörtöki helyszíni szemléjén - az EFE spanyol hírügynökség szerint - elismerte, hogy a leszerelési folyamatot logisztikai problémák nehezítik, hiszen nem könnyű ilyen sok fegyveres embernek a kijelölt helyekre időben megérkeznie, sok munkával jár e táborok kialakítása is. Hozzátette azonban, hogy szerinte sikerül majd tartani a kitűzött határidőt.

Mesetas körzetében alakítják ki az egyik legnagyobb táborhelyet, amelyben 720 fegyverest, vagyis a FARC gerilláinak több mint tíz százalékát szállásolják el. Juan Manuel Santos - aki tavaly Nobel-békedíjat kapott béke-erőfeszítéseiért - a sajtónak elmondta: e gyülekezőhelyek mindegyike átlagosan 11 négyzetkilométer kiterjedésű, a huszonhat helyszín összterülete nem haladja meg a 300 négyzetkilométert. Ezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni, mert egykori elődje, Andrés Pastrana elnök 1998 és 2002 között lezajlott (végül sikertelennek bizonyult) béketárgyalásai idején az ország déli részében egy Svájc nagyságú - 42 ezer négyzetkilométernyi - fegyvermentes területet engedett át a FARC-nak, amelyből az állam tárgyalási jóindulata jeleként kivonta hadseregét. Az akkori békéltető tárgyalások kudarca után a kormány visszavette az ellenőrzést az övezet fölött.

A mostani egyezség is csak nagy nehezen, kétszeri "nekifutásra" született meg. A Norvégia és Kuba védnökségével létrejött békemegállapodás első változatát a felek szeptember 26-án írták alá, s azt nem kötelező erejű népszavazásra bocsátották azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét. Csakhogy az október 2-án rendezett referendumon a voksolók szűk többsége (52 százaléka) nagy meglepetésre elutasította. A békeszerződés ellenzői szerint az eredeti egyezmény túlságosan is elnéző volt a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelték.

A kormány és a FARC november 12-én fogadta el az új békemegállapodást a kubai fővárosban, Havannában, de az nem tér el jelentősen az első változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon. 

A kolumbiai parlament szenátusa és alsóháza november utolsó napjaiban hagyta jóvá az immár végleges megállapodást, s ezzel lezárulhat a latin-amerikai ország ötvenkét éve tartó polgárháborúja, amely miatt mintegy 220 ezer ember halt meg, 60 ezren tűntek el és csaknem 7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.