Nem engedi meg a diszkriminációt az EU

Brüsszel. Az EU nem fog beleegyezni abba, hogy Svájc hátrányos megkülönböztetést alkalmazzon az újonnan csatlakozó tagállamaival szemben a személyek szabad áramlásának területén – erősítette meg tegnap a brüsszeli bizottság egyik illetékese.

Előző nap tartották meg azoknak a tárgyalásoknak a harmadik fordulóját, amelyeken az unió és Svájc arról próbál egyetértésre jutni, milyen feltételekkel csatlakozzon a tíz új tagország a személyek szabad áramlásáról kötött kétoldalú megállapodásukhoz.

A fő problémát pillanatnyilag az jelenti, hogy a tíz ország esetében Svájc további hét évvel meg akarja hosszabbítani azt az átmeneti időszakot, amelyben fenntarthatja az e területen jelenleg érvényben lévő korlátozásokat.

Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztos szóvivője szerint a tizenötök továbbra is azon az állásponton vannak, hogy e tekintetben semmilyen megkülönböztetést nem hajlandóak elfogadni régi és új tagállamok között. Az átmeneti időszakokat illetően mindamellett látnak „bizonyos mozgásteret”, amelynek kihasználásával rendezhető ez a probléma.

Svájcban a jobboldali-populista, erősen bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) nagyarányú előretörését hozták a múlt hét végén tartott választások. Az SVP kampányának egyik meghatározó témája volt, hogy az illegális bevándorlás – és az ezzel összefüggésbe hozott szervezett bűnözés – súlyos fenyegetést jelent az országra nézve.

Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a Svájcban bekövetkezett politikai fordulat a személyeknek a bővítéssel összefüggő szabad áramlásáról az EU-val nyár óta folytatott tárgyalásokra is rányomja majd a bélyegét.

Az EU és Svájc között tavaly június 1-jén lépett hatályba az a hét kétoldalú megállapodás, amelyek egyike a személyek szabad áramlására vonatkozik. Rendelkezései nagyon hasonlóak az e téren érvényben lévő uniós szabályokhoz, vagyis a két fél vállalja, hogy egymás állampolgárainak ugyanolyan tartózkodási, letelepedési, munkavállalási, illetve szociális feltételeket biztosít, mint a sajátjainak.

Lényeges különbség azonban, hogy Svájc ezeket a jogokat egyelőre csak meghatározott kvótákon belül adja meg. A megállapodás ezeket a hatályba lépésétől számított első öt évben a négy hónapot meg nem haladó tartózkodás esetében 115 ezer, egy évnél hosszabb időtartam esetében pedig 15 ezer főben szabja meg – vagyis a 15 uniós tagország állampolgárai közül összesen ennyien élhetnek az új jogokkal.

A most folyó tárgyalásokon arról kellene egyetértésre jutni, hogyan alkalmazzák ezeket a megállapodásokat a jövőre csatlakozó új EU-tagországokra. Az unió azzal érvel, hogy a kvótákat még egy egyoldalú védzáradékkal is ki lehetne egészíteni, s ezek együtt már több mint elégséges védelmet nyújtanának bármilyen nem kívánatos bevándorlási hullámmal szemben.