Nagyszabású haderőfejlesztést tervez a német védelmi minisztérium

Holger Neumann ezredes a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a minisztérium elküldte a Bundestagnak azoknak a tervezett beszerzéseknek a listáját, amelyek 25 millió eurónál nagyobb értékűek, és ezért parlamenti hozzájárulást igényelnek. 

A Handelsblatt című üzleti lap és a Bild című újság hétfőn arról írt, hogy a tárca egyszerre 18 fejlesztést tervez a 25 milliós értékhatáron felül, köztük olyan vitatott ügyekben, mint a drónok - pilóta nélküli repülőgépek - használata. Így tervezik, hogy Heron TP típusú harci drónokat lízingelnek az izraeli gyártótól. Erről a szóvivő elmondta, hogy a járműveket fegyverzet nélkül, de felfegyverezhető állapotban kívánják lízingelni, és a beszerzéstől függetlenül döntenek majd arról, hogy csak felderítésre, vagy fegyveres akciókra is használják-e őket.

A német légierő (Luftwaffe) jelenleg felderítésre használ drónokat, a Heron 1 típusú távirányítású repülőkért  több mint egymilliárd eurót fizet a gyártónak egy lízingszerződés keretében, amely a 2010-2019-es időszakra vonatkozik. A tárca új elképzelései szerint a Maliban és az Afganisztánban folytatott műveletben bevetett drónokról szóló megállapodást is meghosszabbítják, 2020 februárjáig.

Tervezik mások mellett 18 darab Mars II típusú rakétavető, 6 Hercules típusú szállító-repülőgép, 7 mentőhelikopter és 32 nyerges vontató vásárlását, a Puma típusú harcjárművek felújítását és az Eurofighter típusú harci repülőgépek radartechnológiai korszerűsítését.

A tervek nem véglegesek, megvalósításuk attól függ, hogy milyen eredményre vezetnek az idei szövetségi költségvetésről szóló tárgyalások, amelyek a kormányalakítás elhúzódása miatt még nem értek véget.

A Bundestag az előző ciklusban 77, 25 millió eurónál nagyobb haderőfejlesztési programot szavazott meg. A hosszú távú tervek szerint 2030-ig 130 milliárd eurót költenek a német haderő fejlesztésére.

Németország védelmi költségvetése tavaly 37,004 milliárd euró volt, ami ugyan csaknem 8 százalékos növekedés a 2016-os 34,287 milliárd euróhoz képest, de csak a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékát teszi ki. A NATO elvárása szerint a tagállamoknak 2024-ig a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegig kell közelíteniük védelmi kiadásaikat.