Nagy volt a szavazókedve az unió polgárainak

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjaira tegnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37%-a adta le szavazatát, a fővárosban a részvétel meghaladta a 44%-ot – 5 évvel ezelőtt csupán a lakosság 29%-a járult az urnákhoz. A nap végére jó eséllyel a 40%-ot is átlépi a választási részvétel, aminek a Fidesz örülhet, mert a hagyományosan jobbos körzetekben aktívabbak a választók. A Fidesz totális kampányt folytatott, s nagy valószínűséggel a 21 képviselői hely több mint felét megszerzi. Ha a máltai kormánypártnál is többet, a legnagyobbat nyeri a Fidesz, akkor nemcsak az Európai Néppártban, hanem egész Európában a legsikeresebb párt lesz. Ez a legitimáció pedig felértékelné Orbánt. A máltai Munkáspárt megszerezte a voksok 55%-át – az ország által elnyerhető 6 mandátumból 4-et hódított el.

Csehországban szombaton zárták az urnákat, a jogosultak mintegy egynegyede adta le szavazatát, ami határozottan magasabb mutató, mint a 2014-es 18,2%, amivel nyugati szomszédunk az utolsó előtti helyet szerezte meg.

Ausztriában az Osztrák Néppárt tűnik befutónak. 34,5 százalékkal vezet Sebastian Kurz kancellár pártja (ÖVP), majd a szociáldemokraták jönnek 23,5 százalékkal. A harmadik helyen a Strache alkancellár miatt súlyos botrányba keveredett Osztrák Szabadságpárt áll 17,5%kal, ez alapján egy helyet veszítenek az EP-ben. A Zöldek támogatottsága 12%-kal nőtt, az ötödiken helyen álló liberális NEOS-é 9 százalékkal. Úgy tűnik, összességében földindulás nem lesz az Európai Parlamentben, mert a mostani európai együttműködési rendszert képviselő pártok többsége az utolsó felmérések alapján nincs veszélyben. A néppárt és a szociáldemokraták, kiegészülve a liberálisokkal, a jelek szerint a következő ciklusban is képesek lehetnek nagykoalícióban eldönteni a szavazásokat. Még akkor is, ha meg kell szabadulniuk a rendszerkritikus tagszervezeteiktől, például a néppártnak a Fidesztől, vagy esetleg a liberálisoknak a cseh kormány legnagyobb pártjától, az Andrej Babiš vezette ANO-tól.

Tegnap összesen 593 mandátum sorsa dőlt el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma megszűnik, és a parlament létszáma 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert a 27 mandátumot 14 másik tagállam között osztanak szét. Az első ideiglenes összeurópai eredményt csak éjfél előtt tették közzé, mivel Olaszországban 23 óráig lehetett voksolni, és ameddig a szavazás tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.

Cseh és magyar részvétel

Csehországban magasabb, 25% körüli volt a részvétel az idei EPválasztáson, mint 2014-ben, amikor az arra jogosultak 18,2%-a járult az urnákhoz. A szombat délutáni urnazárás után nyilvánosságra hozott adatok az egyes régiókból, illetve a nagyobb városokból azt jelzik, a részvételi arány az EP-választáson általában 20 és 30% között mozgott. A legnagyobb érdeklődés a választások iránt Prágában nyilvánult meg, ahol néhány városkerületben meghaladta a 35%-ot is. Csehországban negyedik alkalommal tartottak EPválasztást. Az első kettőn 28 százalék körül volt a részvételi arány, 2014ben pedig 18,2%. Magyarországon erőteljes volt a szavazási hajlandóság, főleg a fővárosban. A szavazásra jogosultak 30,5%-a adta le szavazatát 15 óráig, azaz már kora délután meghaladták a 2014-es 29%-os részvételt. Az már előre biztosra vehető volt, hogy a 21 magyar EP-helynek legalább a felét a Fidesz szerzi meg.

Lengyelországban az EP-szavazás előrevetítheti a lengyel szempontból sokkal fontosabb lengyel parlamenti választás eredményét is, amelyet novemberben rendeznek. A kormányzó nacionalista-populista Jog és Igazságossággal (PiS) szemben egy Európai Koalíció nevű pártszövetség formálódott, amiben európai néppárti, szociáldemokrata és liberális pártok is helyet kaptak, a legnagyobb erővel Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a volt pártja, a Civil Platform bír. A felmérések szerint Jaroslaw Kaczynski pártja vezet, 22 képviselőt szerezhet, míg az ellenzéki koalíció 20-at.

Románia és a korrupció

Romániában az EP-választással együtt népszavazást is tartottak tegnap, ahol az ellenzék korrupcióellenes populista jelszavai sikerrel üthetik ki a kormánypártot az uniós választásokon. A témát a DNA, azaz a korrupcióellenes ügyosztály sokéves tevékenysége tette a közbeszéd középpontjává. Egykori vezetője, Laura Codru?a Kövesi most a legesélyesebb jelölt az Európai Ügyészség vezetésére, miközben hazájában eljárás folyik ellene a titkosszolgálatokkal való törvénytelen együttműködés vádjával. Az ellenzéki PNL-t (Nemzeti Liberális Párt) pártoló Klaus Iohannis elnök népszavazást írt ki két kérdésben. Az egyik betiltaná az amnesztiát korrupciós bűncselekmények esetén, a másik pedig megakadályozná, hogy a büntető törvénykönyvet kormányrendeletekkel lehessen módosítani.

Ausztria Ibiza után

Néhány országban választják meg az EP-képviselők többségét, ezért ezekben különösen fontos lesz, hogyan alakul a választás. A 751 mandátum több mint fele, 424 mindössze hat tagországból kerül ki: Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból. A britek 73 képviselője addig lesz az EP-ben, amíg be nem következik a brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, aminek most október 31. a határideje. Nem a britek az egyetlenek, ahol a szokásosnál nagyobb aktuálpolitikai jelentősége van az EP-választásnak. Miután HeinzChristian Strache alkancellár belebukott a botrányos ibizai videójába, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a várt 23 százaléknál gyengébben szerepelhet. A felmérések szerint Sebastian Kurz kancellár Néppártja (ÖVP) még szűken vezet az ellenzéki szociáldemokraták előtt. Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták bizottsági csúcsjelöltje mindenesetre Bécsben fejezte be a kampányát. Az eredmény azért is fontos lesz, mert Kurznak ma máris bizalmi szavazással kellhet szembenéznie az osztrák parlamentben. Kurz eredetileg csak szeptemberre akart volna kiírni előrehozott választásokat.

Frakciók harca

Mától új fejezet kezdődik az Európai Parlament történetében. Minden előrejelzés szerint ugyanis a két nagy pártcsalád, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták frakciója el fogja veszíteni a többséget, amelyet a frakcióik közösen az EP megalakulása óta mindig kitettek. Ez átláthatóbbá teheti a jogszabályalkotást, mert kevésbé lesz lehetőség arra, hogy ennek a két frakciónak a vezetése zárt ajtók mögött egyezzen meg fontos új törvényekről. A friss becslések szerint az Európai Néppárt mostani 217 mandátumából 43-at veszít (és akkor is a legnagyobb pártcsalád marad, ha a Fidesz nem ülne be a soraikba), a szociáldemokrata frakció pedig 186-ból 38-at. Ezek a helyek a liberálisokhoz, a Zöldekhez és az EU-ellenes jobboldalhoz kerülnek. Emmanuel Macron francia elnök pártja valószínűleg a mostani liberális frakcióval alakít majd egy közös csoportot, lehet, hogy új néven. 101 képviselőt jósolnak nekik, ami a valaha volt legerősebb liberális frakció lenne az EP történetében. Az EUellenes, bevándorlásellenes jobboldal is erősebb lesz, mint bármikor korábban, de még mindig messze attól, hogy bármilyen szövetségkötéssel többséget alkosson, és valószínűleg attól is messze, hogy blokkolni tudja a jogszabályalkotást.

A 2014-es EP-választás idején még tartott a 2008-as világválsággal Európára szabaduló recesszió. Akkoriban egész komolyan arról volt szó, hogy az euró, mint közös pénz, nem lesz tartható, az EU-s tagállamok csődbe mehetnek és az EU szétszakadhat. Viszont 2015 óta minden évben erősödött az EU gazdasága, ezért az euró felszámolása már nem témája az idei kampánynak. 2015-ben jött az EU másik nagy megrázkódtatása, a menekültválság, ami politikailag ugyan látványos változásokat hozott, ebbe a témába kapaszkodva erősödtek meg a brüsszelezők, de az érzelmi traumákon kívül egyéb károkat nem okozott. Európai mércével viszonylag olcsón sikerült megoldani ezt a problémát is, évről évre jelentősen csökken az EU-ba érkezők száma. Most már csak annyian próbálnak letelepedni itt, mint a 2015-ös hullám előtt, amikor a téma még alig érdekelt valakit a kontinensen. (ú, MTI, Index)