Nagy a munkanélküliség

Magyarország gazdasági növekedése 2000-2004 átlagában 3,8 százalék, amelynél szűkebb környezetünkben csak Szlovákia fejlődik gyorsabban (3,9 százalék), s az Európai Unióba bekerült tízes csoport átlaga (3,6 százalék) is alacsonyabb az ötéves magyar és szlovák ütem átlagánál. A nálunk fejlettebb Szlovéniában az átlagos ütem 3,2 százalék, a hasonló fejlettségű Csehországban 3,0 százalék, a kissé fejletlenebb Lengyelországban 3,2 százalék – derül ki a Kopint-Datorg Rt. most megjelent konjunktúra jelentéséből. Ugyanakkor a Baltikum kis népességű, s jóval alacsonyabb fejlettségi szintről induló államai (Észtország, Lettország, Litvánia) Magyarországnál gyorsabb növekedést produkálnak.

A régió munkanélküliségi adatait összehasonlítva kiderül, hogy a 2000-2004 közötti 5,9 százalékos magyar ráta a legkedvezőbb. Szlovéniában 6,4 százalékos, Csehországban 8,4 százalékos az átlagos munkanélküliségi ráta, a lengyel és a szlovák adat ugyanakkor meghaladja a 18 százalékot, s a Baltikum országaiban is kétszámjegyű a munkanélküliségi mutató. Az EU 10 új tagjának 2000-2004 közötti átlagos munkanélküliségi rátája 13,5 százalék. Nem ilyen kedvező a kép Magyarország számára, ha az inflációs mutatókat vetjük össze: a vizsgált öt évben a fogyasztói árak átlagosan Magyarországon 7,1 százalékkal nőnek, szemben a 6,8 százalékos szlovén, a 2,6 százalékos cseh, vagy a 4,4 százalékos lengyel mutatóval. Ebben az adatsorban Szlovákia Magyarország mögött van 7,7 százalékkal. Az EU 10 új tagjánál az infláció átlagosan 4,6 százalékkal emelkedik 2000-2004 között. (mti)