Moszul: a dzsihadisták megújult fellegvára

A látszatért kemény árat kell fizetnie a település több mint egymillió lakójának, akiket a szunnita szélsőségesek egy sor tilalmi rendelettel igyekeznek "kordában tartani" - mondták el a jelenleg is a városban élő vagy onnan már elmenekült irakiak. Az Iszlám Állam iraki fellegvárává vált Moszulban - amelynek bevétele után néhány nappal kiáltotta ki a szervezet az iszlám kalifátust - a járdákról tavaly óta eltűntek az illegálisan árusító bódék, a háztetőket egykor összekötő elektromos vezetékek kusza hálózatának is nyoma veszett, s a cigarettacsikkektől megtisztított utcákat új lámpák világítják meg. A dzsihadista szervezet éjt nappallá téve dolgozik az utak helyreállításán, a parkok rendezésén és a szállodák rendbe szedésén, a június 10-i évforduló alkalmából pedig a fontosabb épületek feldíszítésére kötelezték a helyieket. Moszul más vonatkozásban is átalakult. A belvárosban már alig látni szentélyeket és mecseteket, azok nagy részét ugyanis az iszlám nevében felrobbantották az IÁ harcosai. A keresztényeket tavaly elűzték a többségében szunniták lakta városból, így a régi templomok garázsvásárok helyszínei lettek, ahol a szélsőséges harcosok többek között hadizsákmányt árulnak. A nők csak testük és arcuk teljes elfedésével léphetnek az utcára, míg a férfiaknak kötelességük szakállt növeszteni. A moszuliak nem helyezkednek szembe az Iszlám Állam akaratával, mivel számukra egy síita vezetésű kormány fennhatósága sem lenne életbiztosítás, nem is beszélve arról, milyen pusztítással járna, ha az iraki hadsereg offenzívát indítana a város visszafoglalására. Az Iszlám Állam tavaly viszonylag könnyen meg tudta megerősíteni fennhatóságát Moszul felett: kiépítette a közigazgatási és biztonsági apparátust, a mobilhálózat működését biztosító átjátszó tornyok és az internet kikapcsolásával elvágta Moszult Irak többi részétől és a külvilágtól, a múlt hónapban pedig még egy mély árkot is ásott a város körül. A helyiek egy tavaly novemberben bevezetett törvény szerint nem hagyhatják el Moszult, kivéve ha sürgős orvosi beavatkozásra van szükségük, illetve ha nyugdíjat akarnak igényelni Bagdadban. Ez utóbbi két esetben azonban egy különleges bíróság jóváhagyása és egyfajta biztonsági foglaló, például egy autó átadása szükséges, amellyel igyekeznek elejét venni annak, hogy a városból elutazó személy ne térjen vissza. A dzsihadisták számára eddigi pályafutásuk legnagyobb stratégiai és szimbolikus győzelmét jelenti a település felett immár egy éve fennálló hatalmuk. Bár Irak második legnépesebb városának visszahódítása a szélsőségesektől a Washington vezette nemzetközi koalíció IÁ-ellenes katonai stratégiájának egyik sarokköve, ez egyelőre várat magára, mivel jelenleg a fővároshoz, Bagdadhoz közelebb fekvő Anbár tartomány és a székhelye, Ramádi visszaszerzése élvez elsőbbséget. Egy amerikai tisztségviselő azt mondta, lehet, hogy 2016-nál előbb nem várható a Moszul felszabadítását célzó művelet. Az Iszlám Állam harcosai a katonai szövetség késlekedéséből igyekeznek tőkét kovácsolni, többek között annak sulykolásával, hogy uralmuk alatt jobb módban élhet a lakosság. Ez az állítás egyébként néhányakban még megerősítést is nyert annak láttán, hogy a hadsereg szövetségeseinek számító síita milíciák micsoda pusztítást és fosztogatást végeztek a felszabadított városokban, köztük Tikrítben. Kétségtelen, hogy az alapvető élelmiszerek az IÁ fennhatósága óta nagyobb mennyiségben és olcsóbban állnak rendelkezésre Moszulban, mert a dzsihadista szervezet a saját maga által Szíriában termesztett árukkal látja el a piacot. A benzin és a gázolaj ára viszont jelentősen megdrágult, mivel a szélsőséges csoport monopolizálta az üzemanyag-kereskedelmet. Mindeközben számos üzlet bezárt, és ezrek váltak munkanélkülivé, miután a csoport valamennyi közalkalmazotti állásba saját embereit ültette. A dzsihadisták által bevezetett törvényeket megkérdőjelező orvosokat, bírákat és tanárokat a tavaly óta felállított saría bíróságok ítéletei alapján kivégezték, a dpa német hírügynökség szerdai összesítése szerint az utóbbi egy évben Moszulban 944-en jutottak erre a sorsra, közöttük 98 nő is. A dzsihadisták rendkívül szigorúan értelmezik az iszlám jogot, halállal büntetik például a házasságtörést is.