Mit hozhat Európa Visegrádnak?

A visegrádi kormányfők kézfogása és mosolya legutóbb is csak a kameráknak szólČTK-felvételBár az együttműködési szerződést már tizenkét évvel ezelőtt aláírták, a visegrádi országok gyakorlatilag alig öt éve igyekeznek csak kihasználni geopolitikai helyzetüket az intenzív együttműködés jegyében. Elemzők szerint a V4-ek kooperációja a négy ország különbözősége miatt eddig sem volt túlságosan gyümölcsöző.

Jövő májustól az Európa Tanácsban a V4-et alkotó országok közösen ugyanannyi szavazattal – szám szerint ötvennyolccal – rendelkeznek majd, mint Németország és Franciaország együttvéve, ami eredményessé teheti a közép-európai térség érdekérvényesítését az unióban. Kérdés, ki tudja-e használni Pozsony, Budapest, Prága és Varsó ezt a helyzeti előnyt, miután a V4-ek jövő májustól az Európai Unió tagországai lesznek? Erre kerestünk választ Szlovákiában és Magyarországon.

Urban Rusnák, a nemzetközi Visegrádi Alap volt igazgatója derűlátó. Az egyik napilap hasábjain megjelent írásában az Északi Tanácsot és az észak-európai országok együttműködését hozta fel példaként. Szerinte annak ellenére, hogy sok uniós kérdésben ellentétes álláspontot képvisel, Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország évtizedek óta sikeresen kooperál. Rusnák szerint arra lenne szükség, hogy a visegrádi együttműködést közelebb hozzák a lakossághoz.

Berényi József külügyi államtitkár is intenzív együttműködést vár a V4-ektől. „Szlovákia geopolitikai helyzete és most már főleg az EU-integráció miatt minél szorosabb együttműködésre, állandó koordinációra van szükség a négyek között” – mondta az Új Szónak egy korábbi interjúban Berényi.

Mikuláš Dzurinda lapunknak nyilatkozva még tavaly megerősítette, pozitívan látja a V4-ek együttműködésének jövőjét. „Olyan irányba akarjuk fejleszteni az együttműködést, mint a Benelux államok. Hatékony és befolyásos csoporttá válhatunk. Ez mind a négy államnak jót hozna” – mondta az Új Szónak a szlovák kormányfő.

Edita Angyalová, a Smer parlamenti képviselője optimista, de figyelmeztet, nem szabad túl sokat várnunk a V4-ek együttműködésétől. „Közös történelmünk, államhatáraink és tapasztalataink a totalitárius rendszerrel együttműködésre predesztinálják a visegrádi országokat. Azonban a politikai, gazdasági és területi nagyságbeli különbségek mindig is korlátozni fogják az ilyen jellegű együttműködést. Ezért csak ott kellene szövetségeseknek lennünk, ahol ez természetes. ĺgy elkerülhetjük a frusztrációt, amely abból adódna, hogy túl sokat várunk a V4-ek együttműködésétől” – nyilatkozta lapunknak Angyalová.

Milan Kurucz, Szlovákia ideiglenes budapesti nagykövete hasonló véleményen van. Szerinte még korai lenne temetni a visegrádi együttműködést. Lapunk kérdésére azonban hozzátette, a maximalista elvárások csalódást okozhatnak. „Vannak olyan kérdések, amelyekben egybevág az álláspontunk, vagy legalábbis meg tudunk egyezni. A V4-ek együttműködése mindenesetre mostanáig is hozzájárult a régió stabilitásához” – mondta.

Balázs Péter, a magyar külügyi tárca integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője szerint a négy ország együttműködése számára különösen az infrastrukturális fejlesztésekben, utak építésében kínál kedvező távlatokat az EU-csatlakozás, és a beruházásokhoz az unió pénzét is fel lehet majd használni.

Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke az Új Szónak elmondta, a visegrádi együttműködés fő célja, vagyis az európai uniós és NATO-tagságot megelőző közös erőfeszítések koordinálása teljesült, ezért az EU-ban új tartalommal kell megtölteni a V4-ek kooperációját. Szent-Iványi szerint nem szabad túlzott elvárásokkal tekinteni a jövőbe, ő azonban optimista. „Az Európai Unióban inkább a regionális, kulturális, oktatási és tudományos együttműködésen kell dolgoznunk” – mondta.