Miniszterelnökké választották Orbán Viktort

A Ház egy szavazással döntött a programról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol.

A kormányfő ezt követően a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői, ezután az új kormányfő a páholyba ment, ahol Sólyom László köztársasági elnökkel is kezet fogott.

A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek, az igen szavazatára volt szükség.

Az Országgyűlés az új miniszterek eskütétele előtt kétórás szünetet tart; eközben az államfő a Sándor-palotában átadja nekik kinevezési okmányukat.

Az ülésen jelen volt az államfő mellett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, az új miniszterelnök családja, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, korábbi kormányfők, házelnökök és miniszterek, közméltóságok, a történelmi egyházak vezetői, a határon túli magyar szervezetek képviselői, a hazai kisebbségek szervezeteinek képviselői, a diplomáciai képviselet tagjai, valamint az Európai Parlament magyar képviselői.

Az Országgyűlésnek egy hete benyújtott Nemzeti Együttműködés Programja című országgyűlési határozatról összesen tíz órában vitáztak a képviselők a héten.
A 85 oldalas dokumentumnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.

Orbán Viktor a programhoz írt előszavában hangsúlyozza: számára a XXI. században a modern kormányzás mottója úgy hangzik: a győztesnek nem igaza, hanem feladata van; "a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát".
A családok megerősítését, a gyermekvállalás elősegítését, az otthonteremtés és lakhatás támogatásának területén a dokumentum fontos célként jelöli meg a fogyatékossággal élők helyzetének javítását, a cigányság körülményeinek jobbítását, társadalmi beilleszkedésük elősegítését, a nyomor enyhítését, az idősek biztonságát.
A program szerint az új kormány nemzeti ügynek tekinti, hogy a leköszönő kormány számoljon el az adófizetők pénzével, az EU-ból érkező támogatásokkal, az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival. Leszögezi, hogy a szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság.

A kormányprogramban az szerepel a jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon.

A dokumentum gazdasági fejezete tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtésének ígéretére épül, abban a Fidesz-KDNP-kormány vállalást tesz az adó- és bürokrácia egyszerűsítésre, arra, hogy bevonja a vállalkozásokat a jogszabályalkotásba, és hogy nyugat-európai szintre viszi le a forintkamatokat.

A dokumentum rögzíti, hogy az elmúlt nyolc év kudarcaira, gazdasági és társadalmi versenyképesség hanyatlását előidéző kormányzati politikájára a Fidesz kormányzati válasza a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

Orbán Viktor szerint az áprilisi országgyűlési választásokon megköttetett az új társadalmi szerződés, a törvényhozás megbízatása pedig az, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.