Migránsok: sietség és szigor

Brüsszel/Berlin/Szófia. A beván-dorlás kérdéséről, a menekült-áradat csökkentésének közös megoldásairól tárgyaltak tegnap az uniós tagállamok bel- és igazságügy-minisz-terei. A német parlament alsóháza újabb menekültügyi reformcsomagot fogadott el.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja a brüsszeli találkozón azt hangsúlyozta: a migrációs válság kezelésére hozott intézkedések sikere a közös munkában rejlik, az önálló megoldások nem vezetnek sehová. Sietni kell, különben azt kockáztatjuk, hogy a jelenlegi rendszer összeomlik – hangoztatta a politikus. A közös döntések meghozatala azért is égető, mivel kevés idő maradt az EU–Törökország március 7-re tervezett csúcstalálkozójáig. A miniszterek tárgyaltak arról a rendeletjavaslatról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése. A leendő rendelet az unión belüli biztonság fokozását kívánja szolgálni azáltal, hogy kötelezővé teszi az uniós polgárokra vonatkozó információknak az összes rendelkezésre álló adatbázisban való ellenőrzését. Emellett megvitatták a szerdán Bécsben a balkáni államok által elfogadott közös nyilatkozatot, amely szerint határozottan csökkenteni kell a balkáni útvonalon zajló migrációs áradatot.

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) tegnap nagy többséggel elfogadta a kormány újabb menekültügyi, főleg szigorításokból álló reformcsomagját. Ennek fő eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről, és két évre felfüggesztik az ún. oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Egy másik módosítással szigorították a bűnözés útjára lépő külföldi polgárok kiutasítására vonatkozó szabályokat. A menekültválság elmélyülése óta kidolgozott második reformcsomag várhatóan márciusban lép életbe.

A bolgár parlament tegnap engedélyezte a fegyveres erőknek, hogy őrizzék a határt. A törvényhozás képviselői egyhangúlag hagyták jóvá az ország védelméről és a fegyveres erőkről szóló törvény módosítását. Ebben feljogosították a katonai egységeket arra, hogy a határrendőrséggel együtt járőrözzenek. Tomislav Nikolics szerb elnök tegnap felhatalmazta a védelmi minisztert arra, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezze a hadsereget „a kívülről érkező veszélyek” elkerülése esetén.

Görögország mindaddig blokkolni fogja az Európai Unió politikai megállapodásait, amíg a menekültek igazságosabb elosztásáról szóló megegyezést végre nem hajtják a tagállamok – mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki a menekültpolitika ügyében hozott megállapodások azonnali betartására szólította fel az európai uniós kormányokat. „Athén nem fogja elfogadni, hogy vannak államok, amelyek egyetlen menekültet sem fogadnak be, de cserébe kerítéseket építenek” – hangsúlyozta Ciprasz. Mintegy húszezer, főleg afgán bevándorló rekedt Görögországban, miután a balkáni államok szigorították az ellenőrzést. A görög–macedón, a szerb–macedón és a szerb–horvát határon is tömegek vesztegelnek. Görögországban Szaloniki térségében a legsúlyosabb a helyzet. Ott a becslések szerint több mint 7000 migráns torlódott fel, de közvetlenül a görög–macedón határnál is legalább 3500 menekült várakozik.

A német kormány egy friss előrejelzés szerint azzal számol, hogy az évtized végéig összesen 3,6 millió menedékkérő érkezik az országba – írta a Süddeutsche Zeitung című napilap. A becslést a lap értesülése szerint a német gazdasági minisztérium készítette saját számításai nyomán, „tisztán technikai alapon”, de más tárcákkal együttműködve. Csak tavaly 1,1 millió bevándorló érkezett Németországba. Az előrejelzés 2020-ig átlagosan évi félmillió menekülttel számol.