Mi a tétjük a németországi választásoknak?

A felmérések alapján Angela Merkel, a konzervatív kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke maradhat a kancellár. A leginkább valószínűnek az tűnik, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) folytatja a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) 2009-ben kezdett kormányzást. Ha az FDP elbukik az 5 százalékos küszöbön, akkor várhatóan a 2005-2009 közötti nagykoalíció felújítása következik (CDU/CSU-SPD).
   

A CDU/CSU pártszövetség 2009-ben a szavazatok 33,8 százalékával nyerte meg a választást. A legutóbbi felmérések alapján vasárnap 40 százalék körüli eredménnyel végezhet ismét az első helyen.
   

Az SPD 2009-ben 23 százalékot szerzett, ami a 150 éves párt eddigi leggyengébb eredménye. A szociáldemokraták várhatóan javítanak, az előrejelzések szerint a szavazatok 26-27 százalékát szerezhetik meg.
   

Az FDP a 2009-ben elért történelmi csúcshoz, 14,6 százalékhoz képest várhatóan jelentősen visszaesik, és az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb környékén végez. Szombaton megjelent felmérések szerint a szavazatok 5-5,5 százalékára számíthat.  
   

Az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött Baloldal 2009-ben 11,9 százalékot szerzett, a vasárnapi választás előtti utolsó felmérésekben gyengébben, a 9-11 százalékos sávban állt.
   

Az 1980 óta működő Zöldek 2009-ben 10,7 százalékkal a párt történetének legjobb választási eredményét érték el. Az ökopárt a közvélemény-kutatások alapján gyengülhet, 9 százalékot érhet el.
   

A közvélemény-kutató intézetek a parlamenten kívüli pártok közül az Alternatíva Németországnak (AfD) jósolják a legjobb eredményt.
   

Az euroszkeptikus párt országos választói támogatottsága 4-4,5 százalék között van az utolsó mérések alapján. A Forsa intézet szerint a párt népszerű a rejtőzködő szavazók egy csoportja, a jobboldali populista politikára fogékony választók körében, ezért a támogatottsága nagyobb lehet a mérésekben kimutatott értéknél.
   

Az AfD-nek pusztán euróellenes pártként nem volna esélye elérni az 5 százalékot, "de újabban jobboldali-populista húrokat penget, amire mindig is volt fogadókészség Németországban, még ha látensen is. Ez pedig átsegítheti a pártot a bejutási küszöbön" - véli Manfred Güllner, a Forsa vezetője.
   

A SPD és remélt koalíciós partnere, a Zöldek a szavazatok nagyjából 35-36 százalékát szerezhetik meg, vagyis nem folytathatják az 1998 és 2005 közötti kormányzati együttműködést.
   

A legnagyobb valószínűsége a konzervatív-liberális kormányzás folytatásának, illetve a nagykoalíció felújításának van. A választás fő tétje ezért az, hogy folytathatja-e a 2009-ben kezdett munkát az államháztartási konszolidációra és az államadósság csökkentésére törekvő konzervatív-liberális koalíció, vagy pedig a konzervatívoknak együtt kell működniük a szociáldemokratákkal, akik az állami újraelosztást meg a gazdagok adóterheinek növelését sürgetik, és az adósságcsökkentés mellett az állami beruházások élénkítését, az oktatási- és egészségügyi rendszer, valamint az infrastruktúra fejlesztését helyezik politikájuk középpontjába.    
   

Az Európa-politikában mindkét esetben változás lehet, mert a konzervatívok a közösségi intézmények - elsősorban az Európai Bizottság - további erősítése helyett várhatóan a kormányközi együttműködés szorosabbra fonására törekednek majd a következő időszakban. Ezt a liberálisok  valószínűleg támogatnák. A szociáldemokraták kormányra kerülése esetén pedig az euróövezet államadósság-válságba jutott tagjaival kapcsolatban a gazdasági növekedést ösztönző lépéseket inkább pártoló hozzáállás alakulhat ki a berlini vezetésben.