Merkel: tíz éve most van a legnagyobb esély a görög-macedón névvita rendezésére

Zoran Zaevvel tartott tájékoztatóján a kancellár kiemelte, hogy macedón kollegájával személyesen és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel telefonon folytatott megbeszélése alapján úgy látja, mindkét fél érdekelt a nyugat-balkáni ország hivatalos neve körüli vita rendezésében, és a következő hónapokban előrelépés történhet az ország euroatlanti integrációját hátráltató ügyben.

Berlinben "örömmel és megkönnyebbüléssel" fogadták, hogy a felek közeledtek egymáshoz - mondta Angela Merkel. Hozzátette: "csodálatos" lenne, ha a még megmaradt nézeteltéréseket is sikerülne áthidalni.

Kijelentette: kormánya üdvözli, hogy Macedóniában erősödött a belpolitikai stabilitás, és az új szkopjei vezetés becsvágyó reformokba kezdett.

Zoran Zaev kiemelte, hogy hazájának Németország a legfontosabb stratégiai partnere, stratégiai célja pedig az EU- és a NATO-csatlakozás.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország hátráltathatja-e az euroatlanti integrációt, azt mondta, hogy hazája valamennyi országgal jó viszonyra törekszik, és ugyan adódhatnak "kellemetlen helyzetek", de az EU- és a NATO-csatlakozásnak "nincs alternatívája".

Ugyanezt mondta Zoran Zaev arra a felvetésre, hogy Moszkva mellett Peking is a befolyása erősítésére törekedhet a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési kerete, az úgynevezett 16 plusz 1 kezdeményezés révén. 

Ezzel kapcsolatban Angela Merkel megjegyezte, hogy Németország mindig is a szabadkereskedelem támogatója volt, amelynek alapja a kölcsönös nyitottság. Kínával kapcsolatban pedig "nagyon fontos, hogy a nyitottság ne egyoldalúan, hanem valamennyi oldalon biztosított legyen".

Hozzátette, hogy nem járul hozzá a nyitottságon alapuló kereskedelemhez, amikor "gazdasági viszonyokat politikai kérdésekkel kapcsolnak össze".

 Aláhúzta, hogy az EU részéről nagyobb gyorsaságra van szükség. Mint mondta, a nyugat-balkáni térség fejlődésében kiemelten fontos az országok közötti összeköttetés javítása, amellyel kapcsolatban az embereket nem az érdekli, hogy elkészült-e már a harmadik környezetvédelmi hatástanulmány, hanem az, hogy megépült-e már az első kilométernyi autópálya. Ebben az ügyben az EU-ra nem lehet azt mondani, hogy különösen gyors lenne.

Angela Merkel és Zoran Zaev egyaránt kiemelte az úgynevezett berlini folyamat jelentőségét. A Nyugat-Balkán EU-n belüli és kívüli országait, további öt EU-tagállamot és az Európai Bizottságot összefogó kezdeményezés, és a 2014 óta évente megrendezett csúcstalálkozók Angela Merkel szerint nagyban hozzájárultak a nyugat-balkáni országok közötti kapcsolatok élénküléséhez, Zoran Zaev szerint pedig ahhoz, hogy a régió már nem "lőporos hordó". 
 

A német kancellár méltatta, hogy a bolgár soros uniós elnökség is felkarolta az ügyet, aminek eredményeként az idén májusban EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót rendeznek. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint 2025-re lehetővé válhat újabb nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása, kérdésre válaszolva nem jelölt meg pontos dátumot. Hozzátette: a térség államain múlik, hogy milyen ütemben készülnek fel a csatlakozásra.

Macedónia 1991 óta független, és Görögország már akkor kifogásolta, hogy a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
 

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel az utalás Jugoszláviára. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja késik, mert Görögország  addig nem hajlandó megszavazni északi szomszédja csatlakozását a két szervezethez, amíg nem mond le a Macedónia névről.