<p>Elhibázott döntés volt Görögország felvétele az euróövezetbe 2001-ben, és ezért az akkori német kormány, a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek koalíciója a felelős Angela Merkel jelenlegi német kancellár szerint. Merkel egy választási kampánygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta: elődje, Gerhard Schröder "vette fel az euróövezetbe Görögországot, és ő vizezte fel a stabilitási és növekedési paktumot is", amely a költségvetési fegyelem biztosítását szolgálja.</p>
Merkel: hiba volt Görögország felvétele az euróövezetbe
Mindkét döntés "alapjaiban hibás, és a jelenlegi nehézségeink egyik kiindulópontja" - tette hozzá a kancellár szerdai beszámolók szerint.
Görögországot "egyáltalán nem lett volna szabad felvenni az euróövezetbe" - emelte ki Angela Merkel a Schleswig-Holstein tartománybeli Rendsburgban mondott beszédében.
A kancellár ezzel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück bírálatára reagált, amely szerint megbukott Merkel megszorításokra épülő válságkezelő politikája. A legnagyobb német ellenzéki párt a dél-európai államot hitelekkel támogató trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek számításaira hivatkozva azt állítja, hogy Görögországnak 2020-ig további 77 milliárd euró támogatást kell adni, hogy ne omoljon össze államháztartása.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint az SPD-nél "összetévesztik a nettót a bruttóval". Görögországnak nagyságrendekkel kisebb összegre, nagyjából 11 milliárd euróra lehet szüksége - fejtette ki a miniszter a Passauer Neue Presse című lapban szerdán megjelent interjúban. Schäuble azonban az SPD-vel szemben nem a 2020-ig tartó időszakról, hanem csak a hitelprogramok lejárta, vagyis 2014 utáni két évről szólt, és arról nem beszélt, hogy miként alakulhat a görög államháztartás helyzete az évtized végéig.
Németországban szeptember 22-én országos parlamenti választást tartanak. A görög válság kezelése azután lett kampánytéma, hogy a pénzügyminiszter az előző héten a német kormány részéről elsőként egy újabb támogatási program szükségességéről beszélt.
A trojka 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítélt oda Görögországnak.
Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter a hét végén egy görög lapnak azt mondta, hogy Athénnak 2016-ig 10 milliárd euró körüli újabb külső támogatásra lehet szüksége.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.