Merényletek Norvégiában - 2012 előtt nem lesz per (összefoglaló)

"Reméljük, hogy a jövő év folyamán meg tudunk szervezni egy pert - mondta Tor Aksel Busch főügyész az NRK közrádiónak. - A vádirat nem lesz kész az év vége előtt, ebből kell kiindulni."
Bár a férfi elismerte a merényletek elkövetését, vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor. A vizsgálat pedig "igen következetes és igénybe vevő, a rendőrségnek időre van szüksége" - magyarázta Ingunn Fossgard, az ügyész egyik helyettese.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Beismerte, hogy ő robbantott Oslo belvárosában, a kormányzati negyedben, majd rendezett vérfürdőt két órával később Utoya szigetén, a kormányzó párt ifjúsági szervezetének táborában. A két merénylet 76 ember életét követelte.
A rendőrség egyelőre csak terrorizmus miatt javasol vádemelést, amiért 21 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, de a sajtó szerint az ügyészség vádat emelhet emberiesség elleni bűntett címén is, ami harminc évig terjedő börtönnel sújtható.
A rendőrség bejelentette, hogy véget ért az eltűntek keresése Utoya (ejtsd: Ütöjja) körül, ahol 68 embert ölt meg Breivik.
Átszámítva csaknem egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos arra, hogy újjávarázsolják Utoya szigetét. A szállodaipari érdekeltségekkel rendelkező Petter Stordalen - aki egyike Norvégia tíz leggazdagabb emberének - 600 ezer eurót ajánlott föl. Ehhez jön az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából rajta keresztül fölajánlott több mint 300 ezer euró és Chris de Burgh ír popénekes jótékonysági koncertjeinek bevétele. A pénzt a norvég fővárostól 40 kilométernyire fekvő 10 hektáros szigeten megvalósuló fejlesztésekre fordítják majd. A sziget 1950 óta a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének (AUF) a tulajdonában van.
Egy világhírű norvég író a 2001 szeptemberében elkövetett merényletek kitervelőjéhez, Oszama bin Ladenhez hasonlította Breiviket. Jostein Gaarder író és filozófus több csütörtöki német újságnak adott interjúban a hírhedt al-Kaida nemzetközi terrorszervezet volt vezetője "szellemi testvérének" nevezte a merénylőt. Elutasította azt a nézetet, amely szerint az Oslóban, majd Utoya szigetén végrehajtott merényletek "norvég esetként" szigetelhetők el. Úgy fogalmazott, hogy ez Svédországban, Finnországban vagy akár Németországban is megtörténhet.
Gaarder kételyének adott hangot Jens Stoltenberg miniszterelnök azon ígéretének megvalósíthatóságával kapcsolatban, hogy Norvégia még több demokráciával és még nagyobb nyitottsággal, toleranciával válaszol a történtekre. "Szembetaláltuk magunkat a gonosszal, amit korábban el sem tudtunk képzelni. Elveszítettük ártatlanságunkat" - mondta és nem zárta ki, hogy a norvégoknak a jövőben lényegesen több biztonsági intézkedést kell elviselniük.
Gaarder szerint a szélsőjobboldal nem jelent veszélyt a norvég társadalomra. Az oslói titkosszolgálat alig negyven olyan személyt tart nyilván, akik a "neonáci miliőhöz" tartoznak. Viszont az elmúlt időszakban a jobboldali radikalizmus új formái jelentkeztek Norvégiában. Ezek közül egyesek kultúrkonzervatívnak, mások kereszténykonzervatívnak vagy akár feministának nevezik magukat. Jobboldali honlapokon és különböző blogokban mindenekelőtt az iszlám ellen szítanak gyűlöletet. Mindez olyan új fenyegető jelenség - jegyezte meg -, amit a jövőben jóval erősebben figyelni kell.
A csehországi szélsőségesek köszönetet mondtak Anders Behring Breiviknek tettéért az interneten. Az Anders Breivik védelmében című írás szerint, amelyre a lidovky.cz konzervatív cseh hírportál hívta fel a figyelmet, a merénylő tette "több mint érthető, és számos, a multikulturalizmus ellen harcoló személynek ihletül szolgált".
"A White Media hírportálon megjelent levelet a cseh rendőrség már elemzi" - közölte Pavla Kopecká rendőrségi szóvivő, aki sem az ügyet, sem az interneten található szöveget semmi módon nem kívánta kommentálni. Mindössze annyit mondott, hogy a rendőrség nem ismeri az írás szerzőjét.
Brüsszelben az EU-tagállamok belügy- és külügyminisztériumait képviselő szakértők, valamint az érintett EU-intézmények képviselői és az unión kívüli Norvégia szakértői áttekintették a múlt heti kettős merénylet első tanulságait. A találkozón a hatékony információcserének és a reagálási képességek javításának a fontosságát hangsúlyozták. Megállapították, a norvégiai merényletek is azt mutatják, hogy a terrorizmus nem köthető semmilyen valláshoz vagy meggyőződéshez.
A román szenátus igazságügyi bizottságának alelnöke szerint voltaképpen nem az elfogott tettes, hanem az Európai Unió jelenlegi vezetői felelősek a norvégiai vérengzésért. Iulian Urban, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) szenátora csütörtökön internetes naplójában azt vetette az EU vezető politikusainak a szemére, hogy "ráerőltették az európaiakra a multikulturális eszmét", és nem szálltak szembe az "iszlám gyarmatosítással". Ezáltal pedig mintegy elősegítették olyan bűncselekmények megvalósulását, mint amilyen az Anders Behring Breivik által elkövetett robbantás és lövöldözés volt.
Urban szerint az Európai Unió 25 tagállamában ma azért vannak kormányon jobboldali irányultságú pártok, mert
a lakosság az ő hatalomra juttatásukkal tiltakozik a baloldalhoz köthető "szociális segélyezés felelőtlen politikája" és a "nagyszabású, ellenőrzés nélküli bevándorlás" ellen.
Urban pártja a néppárti frakció tagja az Európai Parlamentben. A PDL pragmatikus, jobbközép politikai erőnek számít.