Mentális betegségek az unióban

Az alkoholizmus is ebbe a kategóriába tartozikJán Krošlák felvételeAz Európai Bizottság 2005-ben zöld könyvet adott ki „A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé” címmel. Az EP erre reagált John Bowis (néppárti, brit) saját kezdeményezésű jelentésének elfogadásával.

Európában minden negyedik embernek lesz életében legalább egy jelentős mentális megbetegedése. Az unióban 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban, évente 58 ezer uniós polgár vet önszántából véget életének, és ennél tízszer nagyobb az öngyilkossági kísérletek száma. A mentális betegségek óriási költséget is jelentenek, egyes becslések szerint az unió GDP-jének 3–4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesését jelentik.

John Bowis szerint „a kábítószer-függősség, a bűnözés, a részegség, a balesetek, a munkakerülés, a vandalizmus, a hajléktalanság és számos más társadalmi probléma valójában a mentális egészségi gondokkal van összefüggésben”. A jelentés egy elfogadott módosítás értelmében „felhívja a figyelmet arra, hogy néhány tagállamban – különösen néhány új tagállamban – sok gyermek nő fel állami gondozókban”. A képviselők arra ösztönzik a bizottságot, támogassa a reformok folytatását „azon tagállamokban, ahol korábban pszichiátriai visszaélésekre került sor, túlgyógyszerezést, elzárást vagy olyan embertelen módszereket alkalmaztak, mint például a ketrecágyak, az elkülönítő túlzott használata – főképp az új tagállamokban”.

A szövegben az áll, hogy egyes új tagállamokban „a mentális egészségre vonatkozó mutatók rossz irányba mozdulnak el, gyakori az öngyilkosság, az erőszak és a függőségek, különösen az alkoholfüggőség”. A képviselők szerint „ezek az országok olyan nem megfelelő mentális egészségügyi ellátó rendszereket és nagyméretű pszichiátriai és ellátó intézményeket örököltek, amelyek erősítik a szociális kirekesztést és a megbélyegzést, ugyanakkor hiányoznak a közösségi szolgáltatások, amelyeket be kellene építeni az általános egészségügyi és szociális védelmi rendszerekbe”. A jelentés indokolása szerint egyébként az európai mentális egészségügyi rendszereket öt alapvető hiba jellemzi:

elégtelen közösségi ellátások;

az ellátásokat igénybe vevők és gondozóik véleményének figyelmen kívül hagyása;

a különböző ügynökségek képtelenek vagy nem hajlandók együttműködni;

súlyos alulfinanszírozás;

a mentális egészséget támogató politika, amely a legtöbb országban egyáltalán nem is létezik.

Az EP szerint a mentális egészségi problémával küzdő embereknek egyablakos szolgáltatásokra van szükségük egy olyan szervezeten keresztül, amely biztosítja a kapcsolattartást, az orvosi ellátáshoz és lakhatáshoz való hozzáférést, valamint más szociális ellátási szükségleteket (jogsegélyszolgálatot, rehabilitációt stb.). Ehhez egy egységes ügynökségre van szükség, amely kielégíti az emberek valamennyi szükségletét, és megbízható barátként segít eligazodni a betegeknek a különböző szolgáltató szervezetek között.

A mentális problémák kezeléséhez, a „felvilágosult gondozás” biztosításához a jelentés szerint elengedhetetlen a kórházi dolgozók, klinikai és közösségi munkacsoportok szakértelme és elkötelezettsége, valamint a betegek érdekeit képviselő nem kormányzati szervezetek támogatása. (P. I., ú)